Szívügyek 1. rész

Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki az élet. (Példabeszédek 4:23) Szerzőnk, AlexandraLaura írása, s előző cikke: Zsolt története

0
417
Szívügyek 1. rész - Mindenért, az egész életemért!
Az aorta repedésem miatt elvégzett, életmentő, Bentall műtétem után a beültetett műbillentyűvel kábán és gyengén éreztem magam. Kínzó fájdalmak között fekve úgy tűnt, mintha az idő megállt volna, a percek vánszorogtak a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézeti szobámban. Így van ez általában, amikor az ember valami teljesen eltérőt várt attól, amit éppen átélt. Ilyenkor mindenkire a tervébe nem illő, bármilyen esemény meglepetésként hat.

Így történt azon a reggelen Velem is, mikor bejött hozzám a doktor és közölte, hogy átszállítanak egy másik kórházba, egy másik városba. Ott szerencsére, hosszú idő után újra találkozhattam a szüleimmel, akik szűkös anyagi helyzetünk, és a több száz kilóméteres távolság miatt nem igazán tudtak látogatni Budapesten.

Gyógytornászok és pszichológusok hada kezdett foglalkozni velem. Mind testileg, mind lelkileg megterhelő volt. Rövid tornák után erőteljes szédülés kerített hatalmába, kifáradtan és elgyengülve merültem álomba naponta többször is. Hatalmas felüdülésként éltem meg amikor kivittek a nővérek az erkélyre levegőzni.

Annyira jól esett, hogy lassan, fokozatosan szakadt fel bennem valami, bőséges könny-özönvíz formájában. Teltek a napok, vizsgálatok sorozatai következtek ,de az állapotom nem akart javulni a műszerek szerint, én mégis hittem az ellenkezőjében.

Tudom, hogy semmi sincsen hiába, minden okkal történik. Az élet folytonos tanulás, fejlődés, megismerkedés önmagunkal. Egyik nap érdekes beszélgetésem volt egy kórházi pszichológussal. Arra volt kíváncsi, hogyan érzem magam ebben a helyzetben, és hogy esténként elalvás előtt kínoznak e félelmek azzal kapcsolatban, hogy talán nem ébredek fel többé. Véleményem szerint minden egyes napot úgy kell megélni, mintha az utolsó lenne, rosszra sosem szabad gondolni, ellenben a jóra szüntelen. Nem tudhatjuk, hogy a Jóisten mikor szólít minket magához, igyekezzünk az addig itt töltött földi utazásunkat szeretetben és elfogadásban élve véghez vinni.

Szívügyek 1. rész - Mindenért, az egész életemért!

Három hónapot töltöttem a nyíregyházi kórházban, mikor egyik nap az ultrahang vizsgálat eredményei alapján sürgősséggel újból a budapesti elhelyezésem mellett döntöttek. A szív két pitvarból és két kamrából áll – bal kamra, jobb kamra.  A pitvarok fogadják a vénákból érkező vért és továbbítják ezt a kamrába – ahol esetemben vérrög alakult ki.

Hiába gondoltam tévesen, hogy az eddigieknél nehezebb dolog már nem történhet velem, mégis várt még rám számos feladat, de az életbe vetett hitem és imáim nem hagytam el.

Erős halántéktáji fejfájások gyötörtek, homályosan láttam, viszont a koponya CT vizsgálat ennek ellenére nem mutatott eltérést. Heteken át a thrombus leszakadásának fokozott veszélye miatt szigorú ágynyugalomban töltöttem a napjaimat. Mindent ott végeztem, alig mozoghattam.

Magas, kitartó lázamat empirikus széles spektrumú antibiotikus kezelés állította meg. Először a bal, majd a jobb karomba beültetett véna-kanül révén a szervezetembe juttatott véralvadásgátló végül öt hét után meghozta gyógyító hatását. Ám a hatodik héten újból visszatért a láz. Centrális vénás kanül cserét hajtottak végre, ezúttal a combomba, valamint módosították az antibiotikus terápiát.

Másnap altatásban egy csövet dugtak le a számon keresztül, ellenőrizték a szív billentyűmet. Fájdalmas érzet maradt utána a torkomban. 

Ezen a ponton úgy éreztem valami véget ért, mindent megtettem, mindent megtettek értem.

“Jézus karizmatikus, megváltó lénye ilyen volt. (…) Az emberi lélek újjászületéséhez nyújtott és nyújt segítséget, tanításai kezdetétől máig, az bizonyos. A valóság a szellem és lélek különös tükre, amiben az újjászületésre – a mindnyájunk újjászületésére – szólító üzenetet a názáreti szavainál egyszerűbben és szebben úgysem tudnánk leírni : – Kelj fel és járj! ” Paulinyi Tamás

Szívügyek 1. rész - Mindenért, az egész életemért!

Még mindig nagyon fáradékony voltam, hetekig nem történt semmi, majd hirtelen arra eszméltem, hogy ebből a semmiből lett valami. Kezdtem jobban érezni magam, és folytathattam a gyógytornát, amit egyre jobban tolerált a szervezetem. A legkisebb lépések megtétele is szárnyakat adott.

Éreztem, nem állhatok meg. Élnem kell az életem, nem véletlenül kaptam vissza.

 Minden nap vártam, hogy végezhessem a munkát az életemért. A kórházi személyzet fáradhatatlan munkája, elhivatottsága példaértékű volt számomra. Családban éreztem magam a kiemelt figyelmük és gondoskodásuk által.

Tizedik hónapja voltam a kórházban, amikor bejött a szobába egy férfi, aki felajánlva önzetlen segítségét megkérdezte mire lenne szükségem. Mivel annál nagyobb boldogság nem érhetett a hosszú hónapok szenvedései és fájdalmai után, mint az hogy végre jobban éreztem magam, így megköszöntem felajánlását de nem éltem vele, mert mindenem megvolt amire csak vágytam.

Ez a kedves ember Szabó Pál “Szasó” nem hagyta ennyiben az ügyet, így kiegyeztünk egy fülhallgatóban, így legalább tudtam zenét hallgatni anélkül, hogy közben másokat zavartam volna. Beszélgettünk, majd közös fotót is készítettünk, amit megosztott egy közösségi média portálon. Egy hétre rá visszajött meglátogatni engem egy csodálatosan szép, kedves és okos lány, egy ”Angyal” kíséretében aki a Földön jár. Mikor megláttam, úgy éreztem, megbénultam, belém hasított a műtétemből való ébredés utáni titokzatos nővér kép jelenésem. (Zsolt története ). A szívem dobszólót játszott, felemelő élmény volt. Onnantól kezdve minden nap meglátogatott ez a ki tudja, honnan érkezett, különös lány. Nagyon jó érzés töltött el ahogy ott volt velem, a bátorításával támogatott, s többé nem éreztem magányosnak magam.

Hosszú órákon át beszélgettünk, minden rossz gondolatot kiűzött belőlem, rengeteg pozitív érzést kaptam tőle.

Szívügyek 1. rész - Mindenért, az egész életemért!

Elkezdtem küzdeni, hogy minél hamarabb kijussak a kórházból.  Rohamos gyorsaságú javulás indult be a szervezetemben, amiben tudom, hogy Ő nagyon nagy szerepet játszott. Boldogság tölti el a szívem, hogy megismerhettem, és az életem részévé vált. Örökké hálás leszek neki mert megmutatta, hogy nem létezik rossz, csak fejlődés, és hogy a szeretet a legnagyobb gyógyító erő.

Hálámat nehéz szavakká formálni az orvosaim iránt. Önfeláldozó életvitelükkel, csodálatos szakértelmükkel megmentettek a haláltól. Szeretném a köszönetemet kifejezni az ápolóknak, akik teljes odaadással támogattak lelkileg a sok gondoskodással, törődésükkel a fizikális tüneteimet precízen kezelték. Köszönet a gyógytornászoknak, akik megmutatták, hogy képes vagyok bármire, ha nehézségek is állnak az útba, kitartással és akaraterővel meg tudom csinálni. Nem utolsóként az orvostanhallgatóknak, a sorstárs barátságoknak, amik ott köttettek a kórház falain belül – egy szóval hála!

Mindenért, az egész életemért!

Leave a Review

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.