Egy új élet kezdete Olaszországban – Aurora különös története

Aurora története egy hétköznapi lány, nem hétköznapi bátorságáról és kitartásáról szól. Saját erejének köszönhetően, egy olyan világ tárult a szeme elé, melyről szinte még álmodni sem mert.Döntései olyan élet ígéretével kecsegtették, amit nem is remélt korábban. Szerzőnk, Aurora írása.

293
Egy új élet kezdete Olaszországban - Aurora különös története
Az én történetem Olaszországgal 20 évvel ezelőtt kezdődött, annyi különbséggel, hogy akkor huszonkét éves voltam, most negyvenkettő. Itália is sokat változott azóta. A mai eszemmel már értem, hogy akkor hoztam életem egyik hibás döntését, amikor egy kapcsolat kedvéért feladtam az álmaimat.

A mostani életem Itáliában 2015. novemberében indult. Magyarországon több munkahely, az állandó rohanás és egy megromlott kapcsolat lezárásaként jött egy telefon. „Egy gazdag család bejárónőt keres teljes ellátással. Nem eget rengető fizetéssel, de kezdetnek jó lesz.” – mondta az ismerősöm.

A válaszon körülbelül két hónapig gondolkodtam. Biztosat feladni a bizonytalanért? Legelőször a ház kertészével vettem fel a kapcsolatot, egy hónapig szinte minden nap beszéltünk telefonon…szép lassan meggyőzött, hogy a Lago Maggiore tó melletti kis faluban jó lesz nekem, higgyem el álomszép hely. Igaza volt.

2016. január közepén az akkori munkahelyeimen kértem pár nap szabadságot és vettem egy repülőjegyet.
Gondoltam, egy próbát megér. Christinaval, comoi barátnőmmel lebeszéltem, hogy várni fog a repülőtéren és eljön velem a megadott címre, hisz fogalmam sem volt, hova megyek. Nem mondom, hogy nem féltem.
Beszéltem ugyan a nyelvet, de közel sem úgy, ahogy szerettem volna.
Ha valaki új életet kezd egy idegen országban, az alapszintű nyelvtudás elengedhetetlen.
Egy gyorséttermi ebéd után beütöttük a település nevét a navigációba és elindultunk. Ahogy egyre közelebb értünk a célhoz, a barátnőm megkérdezte, biztos, hogy ide megyünk? [sc name=”kiemeles1o”]Egy apró falucska fenn a hegyekben, egy elszigetelt helyen…[sc name=”kiemeles1z”] Amikor megláttam a villát, tátva maradt a szám. Nem szegények lakta övezet, az biztos.
Három próbanapot töltöttem akkor itt. A család első látásra nagyon szimpatikusnak tűnt, csak a gazdasággal nem tudtam mit kezdeni.
Megkérdezték főzni, mosni, vasalni tudok e? Arra már nem is emlékszem kristálytisztán mit is főztem először vacsorára, de megkérdezték mikor tudok kezdeni…ebből arra következtettem, nem is lehetett olyan rossz.
Az a három nap szinte teljesen kiesett az emlékezetemből, hisz annyi új hatás ért, de eldöntöttem, lesz, ami lesz, megpróbálom. Ha nem megy, hazamegyek.
Megegyeztünk a munkarendben, a szabadnapokban, a tizenharmadik havi fizetésben, nem utolsósorban abban, hogy bejelentett állásom lesz…igaz, ez még csak szóbeli egyezség volt.
Kértem tíz nap türelmet, hogy lezárjam az otthoni életemet. Még egy napot Itáliában töltöttem a barátaimnál, kirándultunk…Como, Bellagio…gyönyörű helyeken jártunk, majd hazamentem.

Egy új élet kezdete Olaszországban - Aurora különös története

A családommal megbeszéltem a döntésemet, biztos nekik volt a legnehezebb, hisz egy szem gyermekük vagyok. A főnökeimet sokkolta a hír, de akkor már határozott voltam. Eldöntöttem, hogy mindenképp kipróbálom. [sc name=”kiemeles1o”]Ha más nem is, de egy új élmény biztos lesz az életemben.[sc name=”kiemeles1z”] 2016. január 27-én újra repülőre ültem két bőrönddel. A reptérre a barátnőim kísértek ki, ahol búcsúajándékba egy fényképpel ellátott kulcstartót kaptam, hogy mindig emlékezzek, kik azok, akik visszavárnak. Késő téli este érkeztem a milánói reptérre, ahol kétesélyes volt a történet: vagy várnak vagy nem….
A család várt rám… életemben először ültem ilyen méregdrága autóban!
Egyórás autóút után megérkeztünk a házhoz, amit nem neveznék egyszerű háznak, hisz a maga hatszáz négyzetméterével és négy emeletével inkább egy hatalmas komplexumnak tűnt.

Attól a naptól kezdve Hajnalkából a benzinkútvezetőből, a szakácsból szép lassan Aurora lettem…bejárónő egy gazdag családnál.
Az első napokban fogalmam sem volt mi történik velem. Reggel nyolckor kezdtem, délután két óra pihenőt tartottam, majd este kilenc-tíz körül végeztem a napi munkával. Aki ilyen típusú állást vállal, mérlegelnie kell: anyagilag roppant előnyös, hisz fizettek helyettem mindent, ami Olaszországban nem utolsó dolog. Az élet egyedül, albérletben nem igazán működik, drága minden, csak otthonról tűnik szépnek.

[sc name=”kiemeles1o”]A “dolce vita” már rég nem létezik….[sc name=”kiemeles1z”] Hátránya, hogy szinte teljesen elveszted a szabadságod. Napi 22 órában élsz együtt a családdal ….

Egy új élet kezdete Olaszországban - Aurora különös története
2016. tele egy kissé zavaros volt számomra; lakhely váltása, papírok intézése…nem utolsó sorban elkezdtem együtt élni egy másik családdal.
Őszintén bevallom, voltak gondjaim az elején. Ami nekik a napi megszokott rutin, nekem nagyon furcsa volt. Leginkább, hogy tudok élni ilyen gazdag környezetben. Hiányzott minden, ami a régi életemhez kötött. Furcsamód még az a befuccsolt kapcsolat is, ami a fő oka volt, hogy egyszerűen leléptem. Gondoltam, nyolcszáz kilométer elég messze van, hogy felejtsek.
[sc name=”kiemeles1o”]Meg kellett tanulnom máshogy élni. Ha nincsenek az otthoni barátaim, még nehezebb lett volna a kezdet. Három hónapig próbaidőn voltam, a szó szoros értelmében…[sc name=”kiemeles1z”] Nekem a hivatalos papírok intézése sem volt egyszerű, bár a főnökasszony mindenhova elkísért. Az egyik hivatalban nagyon meglepődtem, amikor megkérdezték, hogy Magyarország Uniós állam e? Fogalmam nem volt, hogy sírjak vagy nevessek!
Intéztük az adószámot, a munkaszerződést, a betegbiztosítást, de akkor még egy dolgot függőben hagytam, jobban mondva szőke voltam, de úgy igazán. Nem is értettem, minek is nekem olasz személyi igazolvány? Hisz az uniósat illetve az útlevelemet mindenhol el kell, hogy fogadják. Februárban vettem egy olasz SIM kártyát, hogy legalább telefonálni tudjak.
Az első negyedév után hazamentem pár napra, ekkor mérlegeltem, biztos ezt akarom-e? Egyik felem ide, a másik oda húzott. Csak egyben voltam biztos, Olaszországban szeretnék élni, ameddig csak tudok. Az, hogy itt maradtam, jó döntés volt…életem legjobb kalandja ekkor kezdődött… 

A folytatást (2. rész) itt olvashatjátok >>>…

Advertisement

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here