Inzsöl Gyula

Tizenkét éves voltam amikor az első versem született egy ,,véletlen" folyamán, és tizenkét éves amikor iskola versenyt nyertünk egy olyan barátommal párban, aki rettentő szépen tudott szavalni. Tizenhárom éves voltam amikor repülőmodellező hobbim által versenyt nyertem, felnőtt kategóriában is. Tizenöt éves, mikor a világ négy legjobb modellező pilótái közé sorolhattam magam, és tizennhat, amikor ezt az egész ország számára megmutathattam. Tizennyolc, mikor először szálltam a fellegekbe egy neves műrepülő pilóta által, ahonnan olyan nézőpontokat gyűjthettem össze ami még ma is segíti a dolgokra való rálátásom.Tizenkilenc éves koromban kezdtem el olyan filmekben díszletépítéssel foglalkozni, amelyeket ti már vagy láttatok vagy még nem. Díszletépítőként megtanultam hogy egyetlen csavar kivételétől összeomolhat az egész, úgy gondolom ez az életre is igaz. Huszonegy, mikor első saját két kezemmel készített ételem vendég szájához ért. Huszonkettő, mikor arra a döntésre jutottam hogy egy elragadó nőnek megkérjem a kezét, igaz hogy az elragadás-elszakadásba fulladt... de soha egyik életeseményem sem akadályozott meg abban, hogy olykor-olykor írjak egy verset. És huszonnégy éves mikor egy versem nagyobb nyilvánosságot kap a megszokottnál… most ennél a fejezetnél tartunk amit te végig kísérhetsz figyelmeddel. És ezúton is köszönöm ha így teszel, mert így hozzám közelebb leszel.

Posts

3 CIKKEK

Comments

0 HOZZÁSZÓLÁS

Social

Vajon tényleg minden ember életében van egy olyan szerelem, amit sohasem felejt, ami az egész életfelfogását megváltoztatja? Létezik az a hihetetlenül mély és földöntúli érzés, ami a mennyekbe repít?
Még figyeltem a tábla különösen öreg alakját, azokat a gyönyörű orgonákat is, amiknek együttes illata az egész völgyet beborította. A szél... ahogy hosszan osont végig levelei és virágai között
A versben összesen két személy szerepel ,,te és én” így a: „Szerették ahogy szeretjük egymást” strófa nem másokról szól, hanem kettőnkről, T/3. személyben való bemutatásunk. Azon gondolatok között jött létre, hogy miként is lehet minél messzebbre vinni az egész kapcsolatot : ,,Folyón szerettünk messzebbre menni.”

Recent posts

Hétköznapi hősök

Hétköznapi hősök. Milyen gyakran használjuk ezt a kifejezést? Legtöbbször, mikor ezt a jelzőt alkalmazzuk valakire, tűzoltókra, katonákra, orvosokra vagy a rend őreire gondolunk, akik nap mint nap életeket mentenek, sokszor a sajátjukat feláldozva. Vakmerően szállnak szembe a veszéllyel, pusztán azért, hogy segítsenek másokon. Példamutató viselkedésük rengeteg gyermeket és embert ösztönöz, hogy ne fordítsuk el a fejünket, ha bajbajutott embert látunk.

Egyszerű vajas kifli

Egyik nap a nagy közösségi oldalt böngészve láttam egy csodaszép tál kiflit az egyik barátnőm oldalán. Azonnal elkértem a receptet és kitaláltam, hogy a gyerekeimet meglepem vele, hiszen ők még soha nem ettek kiflit. Amikor neki álltam a tésztának kérdezték, hogy mi lesz belőle. De hiába mondtam: „- Kifli!” Szerzőnk, Dee receptje.

A kertek japán díszei ...

A japánkert a nyugalmat, a harmóniát adja vissza. A patak csobogása, a kövek látványa és a növényekből áradó harmónia megnyugtat minket, és komponálhat egy meghitt kis szigetet a csendes meditációra. A japánok magas fokon művelik a kertművészetet, több ezer évre visszanyúló kerti stílust képviselnek...

Szabadulás egy nárcisztát...

„Az ember lánya egy szép napon beleszeret egy sármos, vagány, jó humorú fiatalemberbe. Látszólag kölcsönösen szeretik egymást. Rövid időn belül összeházasodnak és két év után gyermekük születik. Ez történt velem. Boldog voltam, mert elindultam a magam útján..

Mit jelent erősnek lenni?...

„Ha elengednéd végre az összes haragod, semmi bajod nem lenne!” Szerzőnk, Birdy szavait idézem. Azt hiszem sokunkban vannak negatív érzések, amik feldolgozatlanul hevernek egy-egy dobozban, s amik nélkül könnyebbé válna az élet.

Recent comments

Alexandra Leskova on Anyám nélkül…
Bernadett Szabó on Kína – az első benyomás
Fábiánné Szabò Andrea on Anyám nélkül…
Zsofia Bodi on Anyám nélkül…
Papp Izabella on Anyám nélkül…
Flórián Gabriella on A tökéletes kuglóf titka
Hamvasné Erika on Anyám nélkül…
Adrienn on Anyám nélkül…
WestonClemi on Filléres emlékeim…
Ella on Rólunk
Ella on Az Erőd
Ella on Az Erőd
Viscsák László on Filléres emlékeim…
Tubicsak Henrietta on Kína – az első benyomás
Reidl Erzsébet on Kína – az első benyomás
Elizabeth Virag on Rólunk