Tóth D. Judit

Egy bemutatkozás sosem egyszerű, hisz annyi mindent szeretnék megosztani veletek – na de ezekről majd a cikkekben. Tehát, hogy ki lennék én? Egy borsodi lány, aki elindult a nagy világba, hogy valóra váltsa az álmait, harmincon felül még mindig hisz a mesékben és mindenkit meg is akar győzni azok létezéséről, nem mellesleg anyuka és feleség - minden más csak ezek után. Sok fejezeten túl vagyok már a saját történetemben. Voltak csodásak, jobbak, rosszabbak, könnyebbek és igazán nehezek is, de minden egyes rész jobbá, erősebbé, többé tett. Mi érdekel a legjobban? A nagy betűs ÉLET, a boldogság, az érzelmek, az önismeret, az önmegvalósítás, a „miért?” -ek és a „hogyan?” -ok. Hiszem, hogy az élet maga a csoda, és minden egyes nap ajándék. Egy nagy probléma van csupán, hogy nem kaptunk hozzá használati utasítást! Ennek lapjait keresgetem az elmúlt években elsősorban férjem és kisfiam, illetve saját magam nagy örömére, hisz minden megismert rész után változik valami, boldogabb és szebb lesz, vagy egyszerűbb és könnyebb. Ezekről olvashattok cikkeimben is, időnként könnyebb, időnként pedig belenyúlós, nehezebb témákkal. Remélem segítenek megtalálni és felismerni a saját „használati utasítások a boldog élethez” kiadványotok lapjait. Sok sikert és kitartást kívánok hozzá!

Posts

4 CIKKEK

Comments

0 HOZZÁSZÓLÁS

Social

Igazából bármi bajod van, - az első, ami eszedbe juthat és érdemes rajta elgondolkodni az a stressz - hisz a lelki bajokat a test tükrözi. Van egy jó hírem: a gondolatainkat meg tudjuk változtatni. Nem könnyű, de tanulható.
Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.
Egy gyermek - legyen az akármilyen huncut, eleven vagy szemtelen – olyan érték, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni. Hát mutasd meg neki mennyire szereted úgy, hogy azt igazán érezze, mert szüksége van rá akárhány éves is legyen, bármit is mondjon vagy tegyen.
Sok mindent nem tudsz. Nem tudod mit éltek át, milyen volt a gyermekkoruk, milyenek voltak valójában, mi tette őket ilyenné, miért élik ezt az életet. Láttál egy képet, amit mutattak, halottál és észrevettél dolgokat, de soha nem tudhatod mi volt a háttérbe. Majd egyszer eljön az az idő, amikor felnőttként egyre több mindenre keresed a választ.

Recent posts

Egyszerű vajas kifli

Egyik nap a nagy közösségi oldalt böngészve láttam egy csodaszép tál kiflit az egyik barátnőm oldalán. Azonnal elkértem a receptet és kitaláltam, hogy a gyerekeimet meglepem vele, hiszen ők még soha nem ettek kiflit. Amikor neki álltam a tésztának kérdezték, hogy mi lesz belőle. De hiába mondtam: „- Kifli!” Szerzőnk, Dee receptje.

A kertek japán díszei ...

A japánkert a nyugalmat, a harmóniát adja vissza. A patak csobogása, a kövek látványa és a növényekből áradó harmónia megnyugtat minket, és komponálhat egy meghitt kis szigetet a csendes meditációra. A japánok magas fokon művelik a kertművészetet, több ezer évre visszanyúló kerti stílust képviselnek...

Szabadulás egy nárcisztát...

„Az ember lánya egy szép napon beleszeret egy sármos, vagány, jó humorú fiatalemberbe. Látszólag kölcsönösen szeretik egymást. Rövid időn belül összeházasodnak és két év után gyermekük születik. Ez történt velem. Boldog voltam, mert elindultam a magam útján..

Mit jelent erősnek lenni?...

„Ha elengednéd végre az összes haragod, semmi bajod nem lenne!” Szerzőnk, Birdy szavait idézem. Azt hiszem sokunkban vannak negatív érzések, amik feldolgozatlanul hevernek egy-egy dobozban, s amik nélkül könnyebbé válna az élet.

„Gondolkodom, tehát…” ...

„Nem attól szeretem majd jobban magam, hogy megváltoztatom a hajam színét, csináltatok egy új tetkót vagy veszek pár új, szexi ruhadarabot. Hanem attól, hogy igenis kiállok magamért mikor senki más nem teszi.”

Recent comments

Alexandra Leskova on Anyám nélkül…
Bernadett Szabó on Kína – az első benyomás
Fábiánné Szabò Andrea on Anyám nélkül…
Zsofia Bodi on Anyám nélkül…
Papp Izabella on Anyám nélkül…
Flórián Gabriella on A tökéletes kuglóf titka
Hamvasné Erika on Anyám nélkül…
Adrienn on Anyám nélkül…
WestonClemi on Filléres emlékeim…
Ella on Rólunk
Ella on Az Erőd
Ella on Az Erőd
Viscsák László on Filléres emlékeim…
Tubicsak Henrietta on Kína – az első benyomás
Reidl Erzsébet on Kína – az első benyomás
Elizabeth Virag on Rólunk