Tudományos kutatások sorra alátámasztották hatékonyságát minden korosztályra kiterjedően, azonban mint minden terápiás kezelést, az ABA terápiát is érdemes minél hamarabb megkezdeni, akár 2 éves kortól, ha van rá lehetőség.
Autizmussal diagnosztizált gyermeket nevelő szülőknek nem ismeretlenek a mindennapi kihívások, amiket egy látszólag egyszerű szociális környezet jelent gyermekük számára. A kommunikáció, barátkozás és más gyermekekkel vagy önállóan folytatott játék mind akadályos területet jelenthetnek. Minél hamarabb megkezdődnek a foglalkozások, annál nagyobb eséllyel sikerül majd jelentős fejlődéseket elérni. Ezek a későbbiekben, például amikor a gyermek közösségben találja magát az óvodában/iskolában, kifejezetten segítségére lesznek a kortársak közé való beilleszkedést illetően.Az időben megkezdett, és képzett szakember által végzett ABA terápia az otthoni légkörre és a családdal töltött mindennapokra is jótékony hatással lehet. A szülők számos alkalommal ütközhetnek gátakba, ha a személyes higiéniára szoktatásra, dühkitörések, hisztik kezelésér, vagy talán a legfontosabb, a szeretet fizikai kinyilvánítására kerül a sor. Sokan tehetetlennek érzik magukat, mivel egy különleges igényű gyermek viselkedése olykor kiszámíthatatlan és nehezen értelmezhető. Egy apró változás a megszokott környezetben, pár perc késés a napi rutinban, vagy egy ismeretlen inger megjelenése is felboríthatja a gyermek lelkiállapotát, és ezzel akár a család egész napját. Ismét fontos megjegyezni, hogy minden gyermek más, így a legtöbb szülőnek is más-más terület jelent kihívást. Azonban még így is megnyugtató kibeszélni a folyamatosan felmerülő problémákat, és megosztani a megélt sikereket, elért mérföldköveket olyan terapeutákkal és tanárokkal, akik sokévnyi tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen. Esetlegesen más szülőkkel, akik hasonló cipőben járnak.
Nézzük, hogyan is épül fel egy ABA terápiás program:
Minden terápiás tervet célzottan az adott gyermekre állítanak össze. Az első pár alkalom legtöbbször csak megfigyelésből áll. Kulcsfontosságú a jó eredmény eléréséhez pozitív kapcsolatot és bizalmat kialakítani a gyermek és terapeuta között. A terápia fő eleme a pozitív megerősítés, amihez először is szükséges azonosítani, mi motiválja leginkább a gyerkőcöt. Ezen múlik a program sikere, hiszen ha olyan tárgyakkal vagy ingerekkel próbálunk valakit ösztönözni, ami iránt kevés vagy semmi érdeklődést sem mutat, akkor nem tudjuk a helyes viselkedés megtanulása, illetve a nem elfogadott viselkedések leépítése felé hatékonyan terelgetni őket. Az ABA akkor a leghatékonyabb, ha a gyermek észre sem veszi, hogy tanul. Ideális esetben minél fiatalabb a gyermek, annál inkább tűnik minden terápiás foglalkozás csupa játéknak és mókának.
Ezek után a terapeuta a szülőkkel karöltve meghatározza a foglalkozások célját. Fontos kis lépésekben haladni, kisebb célokkal kezdeni. Amikor ABA terápiás asszisztensként önkénteskedtem egy autista kisgyermekeknek létrehozott szombati iskolában, volt egy kétéves kislány (nevezzük Millynek), akinek kifejezetten problémát okozott a vízzel való érintkezés.
Ez persze nem csak azt jelentette, hogy a család nem mehetett uszodába, víziparkba vagy strandolni, hanem azt is, hogy minden este kisebb-nagyobb könnyes csatát kellett vívni, amikor elérkezett a fürdetés ideje.
Egy egyszerű kézmosás is legyűrhetetlen feladatnak látszott. Tehát a gát ebben az esetben a vízzel létrejövő kontaktus. Motivációként azt használtam, amit rövid megfigyelés után is könnyű volt beazonosítani. Milly ugyanis látványosan odáig volt azért, ha fel-le dobálják, meglengetik a magasban vagy magasra ugrálhat a trambulinon.Első lépésként buborékot tanultunk meg fújni, és lassan hozzászokott milyen érzés, ha egy-egy buborék a kezén, lábán, vagy esetleg az arcán pukkan ki. Később vettem gyerekeknek gyártott palackos habot, amit szétfújtam a trambulinon és azon ugráltunk. Fogócskáztunk vele, igazából össze-vissza dobáltuk.
Minden alkalommal, amikor Milly viselkedése az általunk elvárt irányba haladt, azaz nőtt a toleranciája a vízzel és más hasonló anyagokkal szemben, megpörgettem a magasban vagy a hátamra kapva körbeszaladtunk a szobában.
Ezután megismerkedtünk pár vizes játékkal (pl. a buborékfújó kis pisztolyt lecseréltem vízi pisztolyra), az ujjainkat használva festettünk, majd később kis felfújható medencét állítottam a szoba közepére. Pár hónap elteltével Milly önként, hatalmas mosollyal az arcán tapicskolt a kis medencében, a kedvenc játékai társaságában. Megható érzés volt látni mind nekünk az iskolában, de leginkább a szülőknek, mennyire önfeledten játszik vizesen a félelem vagy pánik legapróbb jele nélkül. Mivel a kád látványa már negatív érzéseket alakított ki Millyben, azt tanácsoltam szerezzenek be egyelőre ők is egy kis medencét otthonra. Először állítsák fel valamelyik más helységben, majd később lassan tegyék át a fürdőszobába a kád mellé. Ezzel pozitívvá formálni a berögzött negatív asszociációkat.A fenti csak egy kiemelt példa. Minden gyermeknek és családjuknak más feladatokkal, viselkedéssel gyűlik meg a bajuk. Azonban az elérhetetlen mérföldkövek is karnyújtásnyira lehetnek a megfelelő technikával és útmutatással. Következő cikkemben szeretném részletesebben bemutatni az ABA alapelveit, és a viselkedésmódosításhoz szükséges tudnivalókról is beszélek majd, hogy a szülők jobban megérthessék a foglalkozások elméleti hátterét is. Angliában az ABA terápia már némely iskolákban is igényelhető, hiszen a képzett terapeuták száma egyre csak nőtt az elmúlt években. Magyarországon ezzel szemben jelentősen kevesebb helyen találhatóak szakemberek, főleg a fővárosban, ez pedig hatalmas kihívást jelenthet a távolabb eső területeken élőknek.
Bármilyen felmerülő kérdésre az ABA terápiát illetően nagyon szívesen válaszolok a hozzászólásoknál vagy akár email-ben is!