...

Az Igaz Szerelem Ereje – a kezdetek 1. rész

[mpc_modal preset=”mpc_preset_5″ content_preset=”_mpc_preset_2″ max_width=”30″ max_height=”40″ close_overlay=”true” mpc_icon__transition=”fade” mpc_icon__icon=”eti eti_close” mpc_icon__icon_color=”#888888″ mpc_icon__icon_size=”30″ mpc_icon__border_css=”border-color:#ededed;” mpc_icon__padding_divider=”true” mpc_icon__padding_css=”padding-top:7px;padding-right:7px;” overlay_background_type=”image” overlay_background_image=”2762″ overlay_background_image_size=”800×800″ overlay_background_color=”rgba(255,255,255,0.8)” overlay_background_repeat=”repeat” background_color=”#efefef” border_css=”border-width:15px;border-color:#fcfcfc;border-style:solid;” padding_css=”padding:40px;” margin_divider=”true” animation_in_type=”transition.slideDownIn” animation_in_offset=”100″ animation_in_duration=”100″ animation_in_delay=”0″][vc_custom_heading text=”Felnőtt tartalom,
elmúltál 18?” font_container=”tag:h2|font_size:28|text_align:center|line_height:1.3″ css=”.vc_custom_1514584423918{margin-top: 0px !important;margin-right: 0px !important;margin-bottom: 0px !important;margin-left: 0px !important;padding-top: 12px !important;padding-bottom: 12px !important;}”]

Felnőtteknek szánt tartalom.

Elmúltál 18 éves?

(na, de komolyan…)

[mpc_button preset=”mpc_preset_36″ url=”|
title:IGEN||” font_preset=”mpc_preset_20″ font_color=”#ffffff” font_size=”16″ font_transform=”uppercase” title=”IGEN” background_color=”#59e070″ border_divider=”true” border_css=”border-top:0px;border-right:0px;border-bottom:0px;border-left:0px;border-color:#59e070;border-style:solid;border-radius:50px;” padding_divider=”true” padding_css=”padding-top:14px;padding-right:32px;padding-bottom:14px;padding-left:32px;” margin_divider=”true” margin_css=”margin-top:11px;” hover_font_color=”#ffffff” hover_background_color=”#59e070″ hover_border_css=”border-radius:50px;” class=”mpc-modal__close”]
[mpc_button preset=”mpc_preset_36″ url=”url:https%3A%2F%2Fgoo.gl%2FqfrcDe|title:NEM|target:%20_blank|rel:nofollow” font_preset=”mpc_preset_20″ font_color=”#ffffff” font_size=”16″ font_transform=”uppercase” title=”NEM” background_color=”#df8384″ border_divider=”true” border_css=”border-top:0px;border-right:0px;border-bottom:0px;border-left:0px;border-color:#df8384;border-style:solid;border-radius:50px;” padding_divider=”true” padding_css=”padding-top:14px;padding-right:32px;padding-bottom:14px;padding-left:32px;” margin_divider=”true” margin_css=”margin-top:11px;” hover_font_color=”#ffffff” hover_background_color=”#cc0000″ hover_border_css=”border-radius:50px;”]
[/mpc_modal]

Ahhoz, hogy a történet egészét és annak lelki mélységeit mindenki megértse, szeretnék megosztani veletek egy gondolatot, amit egy pszichomókustól hallottam, akihez anno jártam. Ha mást nem is, de ezt mélyen a tudatomba véstem, mert segít másként nézni az emberek defektjeire és segít jobban megérteni őket.

Ezer szóval, ezer gondolat

Azt mondta, hogy a különböző életesemények mindenkire máshogy hatnak lelkileg attól függően, hogy az illetőnek milyen érzelmi mélységei vannak.

Mondok egy példát: lehet, ha fiúnak születek vagy egy olyan lánynak, akinek sivárabb az érzelmi világa, akkor a megtörtént dolgok nem viselnek meg annyira, de ki tudja. Annyit mondhatok, hogy mai fejjel visszagondolva hálás vagyok minden percnek, mert ezek a percek tettek azzá az emberré, aki ma vagyok és ezek a percek sodortak annak az embernek a karjaiba, aki megmentette a lelkem, de erről később.

Nem szaporítom tovább a szót, lássuk mi történt. Egész picike koromra egyáltalán nem emlékszem, amiért hálát is adok az égnek, de ami utána következett sem volt leányálom.  Utazzunk vissza az időben úgy 25 évet, amikor is 5 éves voltam. Emlékeim innentől vannak, mivel az agy egy nagyon briliáns szerkezet és segít mélyen eltemetni azokat a fordulatokat, élményeket, eseményeket, amire nem kell emlékeznünk. Ez velem is így történt és ha ebben bárki kételkedne, hogy nem jó ez így, higgyétek el, hogy de jó. Az Igaz Szerelem Ereje- a kezdetek 1. rész

A szüleim soha nem voltak gazdagok, sokat kellett nélkülözniük. Mielőtt megszülettem volna, az anyai nagymamám megengedte a szüleimnek, hogy építkezzenek nála és csináljanak egy tetőtérbeépítést, hogy legyen hova születnem. Az építési tervek elkészülte után a mamám meggondolta magát, mert félt, hogy a másik lányának nem tud majd mit adni (titkon őt mindig is jobban szerette), így lefújta az építkezést. Szüleim így az apai nagymamámhoz kényszerültek költözni, akiről mindenki tudta, hogy egy vérbeli boszorkány. Ahol pár hónapig éltek (akkoriban úgy nevezték, hogy nyári konyha) rettentően kicsi volt és télire hideg, így apum felhúzott egy szoba konyhát pár hónap alatt, hogy az érkezésemre legyen hol laknunk. A lakhatási viszonyok nagyban nem változtak később sem, így gyerekszobám körülbelül egy évtizedig nem is volt.

A történtekről őszintén fogok írni, mert nem az a fontos, hogy ferdítsünk, hanem hogy szembesítsük magunkat az igazsággal és előre elnézést kérek, ha a szóhasználat néhol erős lesz. Gondolom minden normális gyerekes szülőpáros él szexuális életet attól még, hogy van gyerek. Ez az élet rendje és a szerelmünk egyik kinyilvánítási formája is, párunk felé sok más kellemes mellékhatása mellett, csak a kivitelezési forma nem mindegy.

Az első esetre konkrétan nem emlékszem, de nem is ez a lényeges. Az én szüleim nem leplezték a vágyaikat és nem foglalkoztatta őket a gondolat, hogy megosztják velem az ágyukat. Nem tartoztak a testi örömöket csendesen élvezők csoportjába, ami tinédzser koromra a legjobb támpontot adta arra, hogy mikor mehetek haza. Kisgyerekként ezt megélni nem volt egyszerű. Mindig megvárták, amíg elalszom, de persze fel is keltettek a kéjes nyögések, az ágy recsegése, ritmikus mozgása, szóval minden, ami ehhez tartozik. Azok a 20-30 percek, amiket ilyenkor mellettük kellett töltenem minden alkalommal egy darabot megfagyasztottak a szívemből. A mai napig emlékszem az érzésre, mikor néha feléjük fordultam nem tudva mire számítsak, olyan volt mintha egyedül lennék egy zsúfolt teremben, ahol torkom szakadtából üvöltök és senki sem figyel rám, még azok sem, akik elvileg szeretnek. Ebben az elhagyatott, magamra hagyott, egyedüllét érzésben a hangok, a zajok, a szagok egyre jobban és jobban beleivódtak a tudatomba. Folyton olyan gondolatok jártak a fejemben, hogy „Miért csináljátok ezt?” „Hagyjátok már abba…!” „Miért érdemlem ezt? Jó gyerek vagyok.” és ez így ment éveken át. Volt, hogy néha anyum utána odafordult hozzám, nyomott egy puszit a fejemre és mondta, hogy aludj mostmár.

10 éves koromra lett saját szobám, ami mérhetetlenül boldoggá tett, mert azt hittem itt vége van az örökös félelemnek, de ez nem így lett. 4-5 év alatt az ember gyermeke megtanulja a legkisebb jeleket is, hogy mikor következik megint az a rész, amitől már retteg és legszívesebben menekülne onnan, ahol van és többet vissza se nézne. Az ágyamban a rugók recsegtek-ropogtak és bármikor, amikor megmozdultam lehetett tudni, hogy nem alszom. Ilyenkor volt, hogy elhagyta apám száját olyan mondat is, hogy „Aludj már te büdös kölyök!” és az ilyen mondatok késztettek arra, hogy kifejlesszem a saját kis védekezési mechanizmusomat, ami a következő volt. Mikor tudtam mi következik, befogtam a fülemet olyan erősen, ahogy csak tudtam, hogy egy mukkanást ne halljak. Volt, hogy elnyomott az álom, akkor reggelre görcsben álltak a kezeim és alig tudtam mozgatni őket. Ha nem nyomott el az álom, akkor néha elengedtem a fülem, hogy halljam tart-e még a dolog és mikor a válasz igen volt pár napra mindig magamba zuhantam. Apám rendszeresen éjszakás volt és olyan esetek is voltak, hogy felkeltem, mikor hazajött és a reggeli akciójuk miatt vártam, hogy elmehessek a mosdóba és a végére volt, hogy a sírás kerülgetett, mert annyira hívott a természet. A remény szikrája azonban mindig ott égett bennem, hogy majd egyszer jobb lesz…Az Igaz Szerelem Ereje- a kezdetek 1. rész

Ezer szóval, ezer gondolat

Mindig jó tanuló voltam, osztályelső, sosem volt velem gond így elég nehezen tudtam összerakni a fejemben, hogy miért kellett mindennek így történnie. A válasz szimplán annyi, hogy akkoriban ez volt a legtöbb, ami tőlük tellett. Nekem legalábbis ez a meglátás a későbbiekben sokat segített.

14 éves koromra a szüleimmel nem sok kapcsolatom volt, mélyenszántó beszélgetéseket nem folytattunk és lényegében semmit nem tudtak rólam. Dolgoztam, egyedül döntöttem el, hogy hova megyek középiskolába és tulajdonképpen éltem a kis életemet. Ekkor még nem tudtam, hogy a segítség úton van, csak várnom kell még rá cirka 13 évet, mert ehhez a segítséghez fel kell nőnöm és kicsit ki kell olvasztanom az addigra félig megfagyott szívem.

spot_img

More like this

Tűzben született-avagy egy hedonista naplója 1.rész

Tűzben született-avagy egy hedonista naplója 1.rész

hogyan lett az ártatlan tinédzser lányból, érett nő, aki átlépte a saját határait és korlátait, felvállalva hedonista...
Seraphinite AcceleratorOptimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.