Egy kis angyal érkezik

Vannak olyan események az ember életében, amiket a legelvetemültebb fantázia sem tudna úgy kitalálni, mint ahogyan az végül megtörténik. Mindamellett vannak olyan történetek is, amelyekről azt gondolnánk, hogy ááááá velünk ilyesmi egészen biztosan sosem fog megesni. 2016 szilveszter este kezdődött a mi rendkívüli történetünk. Szerzőnk, Bálint Eszter írása.

0
944
Egy kis angyal érkezik
Tíz éve minden szilveszterkor síelni járunk a hegyekbe. Kezdetben kettesben mentünk, majd hármasban az első kisfiunk megszületése után, aztán négyesben a második kis trónörökössel. A 2016-os évben egy újabb kis jövevény költözött a pocakomba, akit 2017 áprilisára vártunk nagy-nagy szeretettel. Karácsony után pocakomban a kicsivel, és együtt a két nagyobbacska fiunkkal, elmentünk négyesben Mariazellre síelni, pihenni, szilveszterezni. Én a kisebbik 2 és fél évessel sétálgattam a nagy hóesésben, nagyokat aludtunk délután, és vártuk haza a hegyen síelő nagyokat, hogy együtt szánkózzunk, hóangyalkázzunk a mesébe illő kisváros utcáin.Egy kis angyal érkezik

December 30-án a délutáni alvásból felébredve azon kaptam magam, hogy szokatlan fájásaim vannak…pontosabban a terhesség 26. hetében szokatlan fájások érkeztek. Minden nagyon gyorsan történt, és este 8-kor már a közeli kórházból mentőautó érkezett meg a szálloda elé.

A mentőben egy koraszülöttekre specializálódott szülész-nőgyógyász orvos, egy nővér, egy ápoló és a sofőr várt arra, hogy remélhetőleg még “kettő az egyben” eljuttassanak a Leoben városában lévő kórházba.

Másfél órát utaztunk az osztrák Alpok kanyargós útjain, miközben infúzióra kötve próbáltam lenyugtatni magamat a rendszeres 3 perces fájások mellett. A kórházba érve négy orvos fogadott, azonnal minden létező vérvizsgálatot, ultrahangot megcsináltak rajtam, és a diagnózis szerint a méhszáj 2 ujjnyira nyitva volt. A pici baba egész erejével nyomakodott kifelé. Innentől kezdve az orvosok azt mondták minden óra, amit még bent tud tölteni a hasamban, az ajándék, hiszen a tüdejének az érettségét ebben a terhességi időben még nagyon alacsonyra becsülik. Rendkívül sok fájdalomcsillapítót, infúziókat, a baba számára fontos injekciókat kaptam és imádkoztam, hogy valami csoda történjen.

Az első dolog amiért hálát adtam, hogy felsőfokon beszélek németül, így végig értettem mi történik, és az osztrák orvosok hál’ Istennek nem szűkszavú fajták, mindenről bőséges felvilágosítást adtak.

Aztán azt is észre kellett vennem, hogy bizony a sors egy csodaszép, modern kórházba sodort, ahol teljes biztonságban éreztem magamat, még így teljesen egyedül is…távol a családomtól. A férjem ott kellett maradjon a szállodában a két kisfiunkkal, és minden pillanatban várták a hírt felőlem és a pocaklakóról.Egy kis angyal érkezik

Húsz órát tudtuk még bent tartani ezt a picike kisfiút mindenféle gyógyszeres segítséggel, majd szilveszter délután 4 órakor kirúgta a magzatburkot, és nyilvánvalóvá vált, hogy nincs tovább … Addigra annyira kimerültem a sok fájástól, a magas láztól, ami az egyik gyógyszer mellékhatásaként jelentkezett, hogy az orvosok úgy döntöttek azonnali, altatásos császármetszéssel veszik ki a hasamból az akkor 26 hetes plusz egy napos kisfiunkat. Remegtem, a vérnyomásom az egekben volt, nyolc ember tüsténkedett körülöttem (szülész orvos, aneszteziológus, csecsemős nővér, koraszülött specialista szülész orvos, koraszülöttekkel foglalkozó doktornő, műtős fiú, szülésznő és egy ápoló) gyorsan elaltattak, és 16 óra 45 perckor kiemelték a harmadik kisfiunkat.Egy kis angyal érkezik

Szilveszter este fél kilenckor ébredtem fel. Egy magas, ősz hajú, szemüveges orvos simogatta a fejem, fogta az egyik kezem, és ezt mondogatta: – Minden rendben van, hangosan felsírt a kisfia. 1050 gramm és 36 cm. Erős. Jól van. Maga is jól lesz, csak pihenjen. – Ezután két és fél hónapot töltöttünk a leoben-i kórház koraszülött osztályán.

Az itt átélt tapasztalatokról fogok írni a következő cikkemben.

 

Advertisement

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here