Hogyan őrizzük meg egészségünket és karcsúságunkat japán módra?

0
751
Hogyan őrizzük meg egészségünket és karcsúságunkat japán módra?
A japánok egészségesebbek és az átlagéletkoruk is magasabb, mint nekünk itt nyugatabbra, de tévedés azt gondolnunk, hogy közöttük nem élnek kövér emberek. Viszont az is tény, hogy amíg nálunk a túlzott pizza-, chips- és kólafogyasztásnak köszönhetően a társadalom elhízott, addig Japánban ez az arany mindössze 3%. (Zárójelben megjegyezném, hogy arányaiban véve több elhízott férfit láttam az utcán sétálgatni, mint nőt. Ennek oka talán az lehet, hogy ott még mindig élnek a tradícionális szerepek, és a stresszes, munkától túlhajszolt férfinemzedéknek kevesebb ideje marad odafigyelni az egészséges táplálkozásra – esetenként még a helyi McDonald’s-ba is betérnek – míg a nőknek háziasszonyként, több idejük van a minőségi alapanyagok kiválasztására a főzéshez.)

Az ázsiai – és köztük a japán – étrend a legegészségeseb a világon, talán ebben rejlik a hosszú élet titka. De nézzük részletesen, miért is.

Frissesség: A konyhában a frissesség alapkövetelmény. Egy gondos háziasszony nem rest, akár minden nap elsétál a helyi áruházba, piacra a friss húsért, halért és zöldségért. Odafigyelnek a minőségre, ezért nem ritka, hogy nem egy helyen szerzik be az alapanyagokat. A halért elmegy a halpiacra, a friss padlizsánt pedig a kedvenc zöldségesénél vásárolja. Egyben a napi sétát is megteszi, amit az orvostudomány kötelezően írna elő mindenkinek az egészsége megőrzésének érdekében…

Hogyan őrizzük meg egészségünket és karcsúságunkat japán módra?Mint említettem, különösen odafigyelnek arra, hogy a főzéshez szükséges alapanyagok frissek legyenek, ezért hosszasan válogatnak. Ha például a zöldség nem friss, kicsit fonnyadt a levele, nem veszik meg, egyszerűen otthagyják. Kevés gyorsfagyasztott és konzervált ételt használnak, inkább szezonális ételeket készítenek.

Bőséges reggeli: A reggeli a legfontosabb étkezés a nap folyamán, de amíg mi kalóriadús rántottát és virslit reggelizünk, hogy bírjuk az egész napi strapát, ők főtt rizst és miso (szójababból készített) levest, tofuval kísérve. A fehérjedús reggeli energiaértéke magas, így bőségesen ellátja őket energiával a nap folyamán. Omlettet, vagy grillezett lazacot is szívesen fogyasztanak reggelire, és a csésze zöld tea elmaradhatatlan. A zöld teának is van koffeintartalma, de kevesebb mint a kávénak és tartósabban hat, emellett pedig antioxidánsokat tartalmaz és zsírégető hatású.

Étrend: Az sem mindegy, mi kerül az asztalra. A japán ételek többsége halból, rizsből, szójából, különféle zöldségek és gyümölcsök variációjából áll. Az ételeik többsége könnyen emészthető, zsírszegény, alacsony cukor- és kalóriatartalmú.

Japánban kimagaslóan sok a halfogyasztás, ezért az étrendjük bőségesen tartalmaz telítetlen omega3 zsírsavakat, amik fontosak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A hal és rizs mellé gyakran 2-3 féle köretet tálalnak, különösképpen sok keresztes virágúakat (brokkoli, kelbimbó, káposzta, karfiol) fogyasztanak, amik köztudottan rákmegelőző hatásúak. Köretként fontos szerepük van egyaránt a friss és szárított tengeri algáknak is (kombu, nori, wakame), amelyek bőségesen tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat. Hogyan őrizzük meg egészségünket és karcsúságunkat japán módra?

A zöldségeket nyersen vagy enyhén párolva fogyasztják, így azok megőrzik a szervezet számára fontos tápanyagokat és vitaminokat. A lényeg a természetesség, meghagyni az étel eredeti ízét és színét.

Desszert helyett pedig gyakran friss, feldarabolt idénygyümölcsöt kínálnak. Népszerű az alma, körte, sárgabarack, szőlő, a yuzu és a japán datolya (khaki szilva vagy japán alma néven ismert).

Terítés: A legfontosabb alapszabály az étkezésnél talán az, hogy a japánok sosem eszik degeszre magukat, csak 80%-ig töltik meg a hasukat. Lassan, nyugodtan esznek, minden falatot jól megrágva. Sosem szedik tele a tányérjukat és kis adagokat esznek, ennek egyik titka a tálalásban rejlik: kis edényekben, tálakban, csészékben kínálják a fogásokat. Az evőpálcika is segít abban, hogy lassan egyenek, mert egyszerre csak kis adagokat tudnak a szájukba tenni. Amikor gyorsan, kapkodva eszünk, mire az agyunkig eljut az információ, hogy jól laktunk, addigra kipukkadásig ettük magunkat. Hogyan őrizzük meg egészségünket és karcsúságunkat japán módra?

Az üzletekben kapható kekszeket, nassolni való süteményeket is külön-külön csomagolják és teszik a zacskóba, így kevésbe esnek kísértésbe, hogy bekebelezzék a zacskó egész tartalmát; egyet, kettőt megesznek és a többit elteszik későbbre.

Esztétika: Az ételek művészi elrendezése is fontos a számukra, a főtt húst, halat, zöldségeket szeletelve, ízlésesen rendezik el a rizságy tetején és algával díszítik. A japánok tudnak a ‘szemükkel is enni’, teljesen kiélvezni az ételeik ízét, jól megrágva minden falatot. 

És végül, de nem utolsó sorban, fontos megemlíteni a hálaérzetet, köszönetet az ételért, nemcsak az étkezés során, hanem előtte és utána is. Egy dolog már a Japánba utazásom előtt megfogalmazódott bennem; ha bűntudattal eszünk – esetleg mert tudjuk, hogy adott ételt nem lenne szabad fogyasztanunk, de hát olyan csábítóan finomnak néz ki – sokkal többet árt az egészségünknek, mintha ugyanazt az ételt hálával és könnyedséggel fogyasztanánk. (A komoly betegségek diétái és az allergiát okozó ételek ez alól kivételek, azokat még hálaérzettel se fogyasszuk!) Őszintén bevallva, én magam is ‘bűnözök’ néha a McDonald’s-ban, de utána sosincs bűntudatom. Mindig elviccelem, hogy a szervezetemnek éppen szüksége volt egy kis műanyagra, így még a nem éppen kiváló minőségű étel is kevésbé ártalmas.

Advertisement
Előző cikkSzenvedélyem az emberi viselkedés és ami mögötte rejlik
Következő cikkGésák titka – avagy mitől szépek a japán nők?
Az írás gondolata régóta foglalkoztatott. Már az iskolában is az én fogalmazásaimat olvasták fel a tanáraim, a verseimet pályázatokra küldték. Habár az írás már akkor is boldoggá tett, különösebb célom sosem volt vele; ez egy olyan rétege a lelkemnek, amiről bár mindig is tudtam, hogy létezik, igazán sose mutattam ki. Két éve kezdtem el újra írni, angolul. De, amikor angolul írok, az eszemet használom. Amikor magyarul, az a szívemből szól, annak a legmélyebb, legtisztább zugából. Rengeteget tanultam a világról és önmagamról az utazásaim során és semmi sem tántorít el a céljaimtól, mert a magam útját járom, felemelt fővel. Bontogatom a szárnyaimat és meg én sem tudom mi fog megszületni ebből az új energiából, ami most körbevesz, de nem rettenek meg tőle. Megbékéltem a Sorsommal és bátran követem, bármerre is vezet. Mégis, annak ellenére, hogy bejártam a fél világot, a lelkem mélyén megmaradtam annak az egyszerű nőnek egy piciny nógrádi faluból, aki mindig is voltam. Even from childhood, writing always made me happy, although I never had any serious purpose with it. This is a thin layer of my soul that I was always aware of, but it was well hidden from others. Two years ago, I grabbed a pen and started to write again, in English. But when I write in English, I use my intellect; when I write in Hungarian, it comes from my heart. I've travelled the world and learnt a lot, also about myself. Today nothing can stop me, I follow my heart, wherever it takes me. But deep inside, I am the same woman from a tiny village of Hungary, as I've always been. https://www.1000wordsmagazine.com/

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..