Sakura Fesztivál a Füvészkertben

Úgy tartja a mondás, hogy ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamednek nincs más választása, mint útnak indulni, és elvándorolni a hegyhez. Az én esetemben ez a szabály kicsit felülíródott: bármenyire is szeretek gyönyörködni a cseresznyevirágzásban, ebben az évben nem volt lehetőségem Japánba utazni, viszont Japán jött el hozzám, pontosabban Budapestre. Szerzőnk, Ipolyi Bea írása.

0
204
Sakura Fesztivál a Füvészkertben
Az ELTE Füvészkert 3,1 hektáron terül el és több, mint 150 éve működik Budapest szívében, híressé igazából Molnár Ferenc ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk tette. Napjainkban itt rendezik meg a sok látogatót vonzó, japán kultúrát megidéző Sakura Fesztivált. Hogy mi is az a sakura, és mit jelent a japánok szemében, arról már korábban írtam. (link) Japánban a cseresznyevirág nemzeti jelkép és virágzása az év egyik legnagyobb ünnepének számít, amit most Budapesten is van alkalmunk megcsodálni.

A kastély emeleti termében tradicionális japán fegyverek kiállítása tekinthető meg, többek közt a méltán híres szamurájkard. A Bíbor Harcművészeti központ emberei szívesen bemutatják az érdeklődőknek, hogyan kell a japán fegyverekkel bánni. Anna Pancireva orosz képzőművész, akit a rizspapírra festett sumi-e festmények ihlettek meg, szintén megmutat néhány ecsetfogást, ha netán kedvünk lenne kipróbálni ezt a festészeti technikát. Ugyanitt Kokesi-baba készítés workshop is folyik, de ehhez előzetes regisztráció szükséges.

A kastély előtti téren Furoshiki kendőkötést, és manga rajzolást sajátíthatnak el az érdeklődők, amit a Taiko Hungary élvezetes japándob bemutatója szakít meg néha.

A japán gasztronómiai workshophoz szintén szükséges előzetes regisztráció, de ha megéheznénk, a Kitsune kávézó és étterem standjánál kóstolhatunk japán street food-ot, mint például yakitorit, ami nyársra tűzött húsdarabkák, vagy teriyaki szószba mártott húsgolyót, a niku-dangot, és az édesbabbal töltött palacsintát, a dorayakit. Mindezt persze japán sakéval is leöblíthetjük.

Az udvaron egész nap harcművészeti bemutatók folynak, mint például íjászat, és reiki gyógyításra is jelentkezhetünk. És ha már a cseresznyevirágzást ünnepeljük, a kert két említésre méltó cseresznyefája már virágba borult. Az egyik egy emlékfa, a Japánt sújtó 2011. éve földrengés áldozatainak az emlékére, a másikat pedig maga Tadamichi Yamamoto, Japán magyarországi nagykövete ültette el 2014-ben. A Füvészkertben a szélben lengedező cseresznyevirág-szirmok mellett, mintegy 8000 egyéb növényfajjal is megismerkedhetünk. A sziklakertek, örökzöldek, különleges növények, bambuszerdő és bonsai fák között sétálva, megfeledkezhetünk a mindennapok gondjairól.

Aki vonzódik a japán kultúrához, április 14-15-én még kilátogathat a rendezvényre.

Az udvaron egész nap harcművészeti bemutatók folynak, mint például íjászat, és reiki gyógyításra is jelentkezhetünk. És ha már a cseresznyevirágzást ünnepeljük, a kert két említésre méltó cseresznyefája már virágba borult.
FORRÁS1000 Words Magazine author: Ipolyi Bea | Pictures credit: Pixabay
Előző cikkVers mindenkinek – Szeretnék szeretni
Következő cikkHamis túrós pite
Az írás gondolata régóta foglalkoztatott. Már az iskolában is az én fogalmazásaimat olvasták fel a tanáraim, a verseimet pályázatokra küldték. Habár az írás már akkor is boldoggá tett, különösebb célom sosem volt vele; ez egy olyan rétege a lelkemnek, amiről bár mindig is tudtam, hogy létezik, igazán sose mutattam ki. Két éve kezdtem el újra írni, angolul. De, amikor angolul írok, az eszemet használom. Amikor magyarul, az a szívemből szól, annak a legmélyebb, legtisztább zugából. Rengeteget tanultam a világról és önmagamról az utazásaim során és semmi sem tántorít el a céljaimtól, mert a magam útját járom, felemelt fővel. Bontogatom a szárnyaimat és meg én sem tudom mi fog megszületni ebből az új energiából, ami most körbevesz, de nem rettenek meg tőle. Megbékéltem a Sorsommal és bátran követem, bármerre is vezet. Mégis, annak ellenére, hogy bejártam a fél világot, a lelkem mélyén megmaradtam annak az egyszerű nőnek egy piciny nógrádi faluból, aki mindig is voltam. Even from childhood, writing always made me happy, although I never had any serious purpose with it. This is a thin layer of my soul that I was always aware of, but it was well hidden from others. Two years ago, I grabbed a pen and started to write again, in English. But when I write in English, I use my intellect; when I write in Hungarian, it comes from my heart. I've travelled the world and learnt a lot, also about myself. Today nothing can stop me, I follow my heart, wherever it takes me. But deep inside, I am the same woman from a tiny village of Hungary, as I've always been. https://1000wordsmagazine.com/

Leave a Review

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.