Ő is felvette, aztán becsukta a szemét, gondolhatott valamire és eldobta hátrafelé. Az utcán elég sokan jártak ezen a borongós napon, így nem sokáig hevert a járdán a penny. Egy asszony kapta fel. Bedobta a tárcájába többi közé. Csak pár percig lapult a sötétben a kis penny, mert nemsokára egy pékség pultján találta magát. Csak egy pillanatra tudott körbepillantani, hogy lássa a szépen sorakozó kenyereket, kifliket, meg a halmokban álló briósokat.
A kasszának is kenyér szaga volt, ahova tette az eladó. Nagyon jó volt itt várakozni ebben a kellemes, otthonosszagokkal teli helyen, de megint a pultra került és egy fiú zsebében kötött ki. Az utcáról buszra szállt a srác és az aprók között a pennyt is a sofőr elé borította. A sebességet, mámorosan élvezte és hallgatta a megállók nevét.
Csak ment a busz körbe – körbe, már megismerte a megállókat. Egyszer csak belenyomták valaki markába. Megint ő lett a visszajáró. A zsebben a többi apróval ismerkedett egy ideig, aztán egy kalapba dobták.Egy fiú hegedült, mellette ült a kutyája, állapította meg a penny. Most itt kuksolt azzal a kevés apróval, akiket még ide dobtak és gyönyörködött a fiú játékában. Mikor eljött az este a fiú a zsebébe gyömöszölte a kis pennyt is, és elindult az utcán. Útközben betért egy boltba és a kis penny, megint a pulton találta magát. Kutya eledelt adtak cserébe érte és a társaiért.
Itt is nagyon jó érzés volt nézelődni, mert sokan jöttek kedves, szeleburdi állatokkal. Amikor újra a pulton volt, már meg se lepődött. Tudta, hogy megint valami új vár rá. A kisfiú meleg tenyerébe nagyon jó érzés volt beleburkolózni.
Aztán, ahogy hazaértek, bekerült egy albumba, ahol már nagyon sok szép érme sorakozott, sokkal értékesebbek is, mint a kis penny. Azért csak kihúzta magát minden alkalommal, ha a kisfiú mutogatta a gyűjteménye darabjait az ismerősöknek és igazán boldog volt, hogy ilyen szép helyen élheti le a maradék penny életét.