A családon belüli kapcsolatok miértjei-kérdések és válaszok

Mit is jelent a család? A család biztonságot, szeretetet, összetartozást, fészket jelent, de ha egy szóval meg kellene magyaráznom…MINDEN lenne az a szó. Mert tényleg mindent egybe foglal! Gyerekként még nem biztos, hogy tudjuk, mit is jelent az, hogy „mi egy család vagyunk”, de az ösztönünk mégis azt súgja, hogy valami olyan fontos dolog, amit védeni kell! Szerzőnk, Nagy Beáta szavait idéztem.

0
2625
Ahogy növekedünk, úgy formálódik meg bennünk, és változik a CSALÁD szó értelme. Ezekben a szülő segít nagy mértékben. Miért van mégis, hogy ezek az értékrendek megváltoztak? Miért van az, hogy a mai világban sokaknál az, hogy család semmit jelent? Nem veszik figyelembe azt, hogy anyáról, apáról vagy testvérről van szó. Áttaposnak egymáson, megtagadja egyik a másikat, gyűlölködnek. Nem vagyunk egyformák az biztos és azt hiszem, hogy ez így van rendjén, de mégis meg kellene legyen valahol az az úgynevezett értékrend.

A mai világban sajnos egyre inkább már a pénz a minden. Természetesen nem mindenhol ez dominál. Ismerek nagyon sok összetartó és szeretettel teli családot is, de sok más fajta…törtető, mindenkin átgyalogoló apát, anyát, testvért nem néző “családot” is. Mitől válnak ilyenné ezek az emberek? Véleményem szerint minden a szülőtől indul. Mert ő is volt egyszer gyerek, akit megnevelt a szülője és minden ott kezdődik, hogy milyen példát mutatott neki. Nem véletlen mondják, hogy a legnehezebb munka szülőnek lenni. Ránevelni gyerekeinket becsületre, szeretetre, elfogadásra, tisztelettudásra nem könnyű feladat, főképp akkor, ha valaki más mintát hozott otthonról.

Nekünk, szülőknek kell példát mutatni gyerekeinknek, de mégis a legfontosabb feladata egy anyának van. Õ formálja az együtt töltött évek során a gyermekét.

A kisgyermekek fejlődésében az első hét év jelentőségét nemhiába halljuk sokszor, amiről bebizonyosodott, hogy mennyire fontos. Ez az az időszak, amikor megtanulja elsajátítani azokat a tulajdonságokat és képességeket, ami meghatározó lesz majd számára felnőttként is. Hozzásegítik, hogy milyen házastárs, szülő válik majd belőle. Fontos az érzelmi biztonság, a kiegyensúlyozottság érzése. Fejlődésüket akkor tudjuk segíteni a legjobban, ha a kapcsolatok, a család harmóniáját tartjuk szem előtt. Ha kialakítunk egy egészséges egyensúlyt az életében és érzi, hogy figyelünk rá. Ebben az időszakban tanulja meg a szüleitől, hogy milyen fontos az anya, az apa és ha van, akkor a tesó. Mindezek hiánya befolyásolja majd a későbbiekben és felnőttként is a család szó, mint fogalom értelmezését.   

Egy gyermek számára a legfontosabb, hogy szerető, támogató, törődő és számára biztonságos környezetben nőjön fel.

A mai világban ezek sajnos lassan elvesznek. Felnőttként sokan csak a saját érdekeiket nézik, önzővé válnak. Mondhatnánk úgy is, hogy „eladják” és megtagadják szüleiket, testvéreiket az önös érdekért. Kinek mi fontosabb… Egyeseknek a pénz és a hatalom, a saját szempontok érvényesítése mindenek felett, másoknak meg a gyűlölet. Jól tudjuk, sokan minden vasárnap templomba járnak, gyónnak és áldoznak, Isten nevét emlegetik, holott lehet épp a legnagyobb bűnt követik el! Sajnos elfajult ez a mai világ, az emberiség. Ha belegondolunk, annyira nehéz ez az élet, nap mint nap gondokba ütközünk, pont ezért a család kellene legyen az a biztonságot nyújtó fészek, ahova vissza vágyunk, vagy épp menekülünk.

Volt olyan esetem, mikor beszélgettem valakivel és elmesélte milyen nehéz napja volt, mondtam neki, hogy semmi baj, majd otthon kipihened fáradalmaidat. Erre milyen válasz jött? Aahh…. Ne is mond! Semmi kedvem haza menni… Elszomorító…A televízióban a híreket már nézni sem merem! Szinte csak támadások, erőszakos cselekmények vannak és nagyon sok esetben családon belül. Pár évvel ezelőtt híreket hallgattam és egyszer csak az ütötte meg a fülem, hogy valaki megtámadta az édesapját és leszúrta egy szál cigarettáért!!! Ide jutott a világ.

Ha úgy érezzük, hogy nincs meg bennünk valami miatt már az a kötődés szüleink, testvéreink iránt, akkor távolodjunk el és esetleg adjunk időt nekik és egyben magunknak is, hogy meggyógyuljunk. Ne engedjük meg, hogy a harag fölénk kerekedjen és ártsunk nekik.

Sokszor mikor haragunkban cselekszünk, olyan dolgokat is mondhatunk és tehetünk, amik visszafordíthatatlan kárt okozhatnak. És ha valami elszakad, azt, ha meg is foldozzuk, már soha nem lesz ugyanolyan. Azok a sebek mindig ott maradnak és valamilyen úton-módon elég csak egy szikra és újból feltépődik a seb.

Anyaként mindig arra törekszem, hogy megtanítsam a gyerekeimnek, mennyire fontos a család és mindig szeressük egymást, mert igazából ebben a cudar világban csak egymásra számíthatunk.

Soha nem szabad különbséget tenni két vagy több gyerek között, mivel ez is befolyásolhatja később az egymáshoz való hozzáállásukat. Ha az anya vagy az apa jobban szereti az egyiket, mert a személyisége nagyobb harmóniában van az övével, a másik rögtön féltékeny lesz, így viszont elkezdődik az egymás közötti rivalizálás, a szülő figyelméért vívott küzdelem, aminek felnőtt korban sem lesz vége. A testvért a szüleink által kapjuk, amíg a barátot magunk választhatjuk, tartja a mondás és nem mindegy, hogy milyen kötődés alakul ki a gyermekkor évei alatt. Fontosak az erős érzelmi alapok, amire lehet építkezni és ha ez nincs meg, könnyen le tudják rombolni a kisebb viharok is akár. 

Mindent összevetve már csak annyit tudnék hozzáfűzni, hogy szeressük szüleinket, gyerekeinket, testvéreinket. Még ha bizonyos esetekben nagyon nehéz is sokszor, a szeretet nagyon sok mindent megold.  Tegyük félre az egonkat és azt, hogy nekünk van igazunk. A makacsság soha nem szül jót. Sajnos viszont azt kell tapasztalnom, hogy ez ma már nagyon nehéz. Sokaknak lehetetlen! Ezért is hangoztatjuk oly sokszor, hogy ez a világ el van veszve. Nagyon kevesen vagyunk azok, akik megpróbáljuk elmagyarázni, hogy mennyit is ér a család …. MINDHIÁBA! Úgy érezzük, hogy csak fárasztjuk hangszálainkat.

Mintha-mintha elgondolkodnának egyesek, mások meg…meg sem hallják. Kevés a szeretet bennünk már. Az is lehet, hogy az élet tett ily gonosszá. Már csak reménykedni tudunk abban, hogy a holnap jobb lesz. Van egy idézet, ami kedves számomra:

 “Nézz előre, még ha könnyes is a szemed, és soha ne mond, hogy élni nem érdemes! “

Advertisement

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..