Pudingos-áfonyás kalács falatok – avagy szem nem marad szárazon :)

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt,
  • pici só,
  • 6 dkg cukor,
  • 2 tojássárgája,
  • 2 dl tejszín,
  •  1 dl tej,
  • 3 dkg vaj,
  • 2,5 dkg élesztő,

Elkészítés:

Keleszteni, ahogy én elkészítettem: a tejet pici cukorral (1-2 tk.) meglangyosítottam és belemorzsoltam a friss élesztőt – mindig érdemes hagyni neki időt, mert ez az egyik lelke a kelttésztának. Az egyéb receptben szereplő hozzávalókat egyszerűen beleborogattam egy keverőtálba, majd a felfutott élesztővel együtt, szépen kidagasztottam. Egy nagyon finom, igazán szép és könnyű, lágy kalácstésztát kaptam.

Ezer szóval, ezer gondolat

TIPP: mivel én türelmetlen vagyok, ezért nedves konyharuhával letakarva, 50 fokos sütőben szoktam keleszteni a tésztát. Ez kb. reggeli alatt szépen megemelkedik, minimum a kétszeresére.

Lisztezett deszkán szépen kinyújtottam, majd megkentem az előre megfőzött vaníliapudinggal (hagytam kihűlni) és megszórtam áfonyával. Nekem aszalt vörösáfonyám volt, éppen ezért ezt előtte kis időre beáztattam forró vízbe. Leszűrtem, megtörölgettem és ezzel szórtam meg alaposan a kinyújtott, megkent tésztát. Mivel nagynak találtam a tésztámat, ezért két oldalról kezdtem el feltekerni, és középen elvágtam. Gondolkodtam rajta, hogy hagyom dupla csigának, de valahogy most a falatok jobban tetszettek. Kicsit ráigazítottam az illesztésnél, és ott is megszórtam kis liszttel, hogy ne ragadjanak majd össze a darabok a tepsiben. Ezután kb. 5-6 cm-es darabokra vágtam és előre kivajazott, magas falú tepsibe állítgattam a csigákat úgy, hogy legyen köztük még egy kis hely, hiszen sütés közben bőven nőni fognak a kis kalácskák.

Ezer szóval, ezer gondolat

TIPP: amikor már úgy ítéltem meg, hogy kész, 1 dl tejet még meglangyosítottam, és elkevertem 1 ek. mézzel. Ezzel meglocsoltam a kalácsokat, és visszatettem még a sütőbe kb. 5-10 percre.

Sütés:

Előmelegített, hőlégkeveréses sütőben, 175 fokon 30-40 perc.

Vaníliapuding – mint krém: 1 csomag főzős vaníliapuding, 3 dl tej, 3 ek. cukor.

A zacskón leírtak szerint készítsük el a sűrű pudingot, majd kicsit visszahűtve kenjük meg vele a kinyújtott kelt tésztát.

 

Egy csodálatos könnyű, lágy kalácstésztát kapunk.

Egy csodálatos könnyű, lágy kalácstésztát kapunk.

 

Kelesztés után alaposan kilisztezett deszkára téve szépen nyújtsuk egyenlő vastagságúra aztán jöhet rá a puding és az áfonya.

Kelesztés után alaposan kilisztezett deszkára téve, szépen nyújtsuk egyenlő vastagságúra, azután jöhet rá a puding és az áfonya.

 

Mivel nekem elég nagy lett a tésztám, ezért két irányból kezdtem el felcsavarni. Középen szétvágtam, de akár dupla csigára is hagyhatja az, akinek úgy szimpatikusabb.

Mivel nekem elég nagy lett a tésztám, ezért két irányból kezdtem el felcsavarni. Középen szétvágtam, de akár dupla csigára is hagyhatja az, akinek úgy szimpatikusabb.

 

Kivajazott, magas falú tepsibe állítgattam a darabokat. Fontos, hogy lazán tegyük egymás mellé, hogy legyen még helye nőni

Kivajazott, magas falú tepsibe állítgattam a darabokat. Fontos, hogy lazán tegyük egymás mellé, hogy legyen még helye nőni.

 

A maradék tojásfehérjével szépen megkentem, hogy ne legyen majd sápadt.

A maradék tojásfehérjével szépen megkentem, hogy ne legyen majd sápadt.

 

Hát nem lett csúnya. A kész kalácsot deszkán szétszedtem, mert már toporgott a család a fejemen. Bálint azóta csak eszik.

Hát, nem lett csúnya! 😉 A kész kalácsot deszkán szétszedtem, mert már toporgott a család a fejemen. Bálint, azóta csak eszik. 🙂

 

Jó étvágyat !

Az Igaz Szerelem Ereje – a kezdetek 1. rész

[mpc_modal preset=”mpc_preset_5″ content_preset=”_mpc_preset_2″ max_width=”30″ max_height=”40″ close_overlay=”true” mpc_icon__transition=”fade” mpc_icon__icon=”eti eti_close” mpc_icon__icon_color=”#888888″ mpc_icon__icon_size=”30″ mpc_icon__border_css=”border-color:#ededed;” mpc_icon__padding_divider=”true” mpc_icon__padding_css=”padding-top:7px;padding-right:7px;” overlay_background_type=”image” overlay_background_image=”2762″ overlay_background_image_size=”800×800″ overlay_background_color=”rgba(255,255,255,0.8)” overlay_background_repeat=”repeat” background_color=”#efefef” border_css=”border-width:15px;border-color:#fcfcfc;border-style:solid;” padding_css=”padding:40px;” margin_divider=”true” animation_in_type=”transition.slideDownIn” animation_in_offset=”100″ animation_in_duration=”100″ animation_in_delay=”0″][vc_custom_heading text=”Felnőtt tartalom,
elmúltál 18?” font_container=”tag:h2|font_size:28|text_align:center|line_height:1.3″ css=”.vc_custom_1514584423918{margin-top: 0px !important;margin-right: 0px !important;margin-bottom: 0px !important;margin-left: 0px !important;padding-top: 12px !important;padding-bottom: 12px !important;}”]

Felnőtteknek szánt tartalom.

Elmúltál 18 éves?

(na, de komolyan…)

[mpc_button preset=”mpc_preset_36″ url=”|
title:IGEN||” font_preset=”mpc_preset_20″ font_color=”#ffffff” font_size=”16″ font_transform=”uppercase” title=”IGEN” background_color=”#59e070″ border_divider=”true” border_css=”border-top:0px;border-right:0px;border-bottom:0px;border-left:0px;border-color:#59e070;border-style:solid;border-radius:50px;” padding_divider=”true” padding_css=”padding-top:14px;padding-right:32px;padding-bottom:14px;padding-left:32px;” margin_divider=”true” margin_css=”margin-top:11px;” hover_font_color=”#ffffff” hover_background_color=”#59e070″ hover_border_css=”border-radius:50px;” class=”mpc-modal__close”]
[mpc_button preset=”mpc_preset_36″ url=”url:https%3A%2F%2Fgoo.gl%2FqfrcDe|title:NEM|target:%20_blank|rel:nofollow” font_preset=”mpc_preset_20″ font_color=”#ffffff” font_size=”16″ font_transform=”uppercase” title=”NEM” background_color=”#df8384″ border_divider=”true” border_css=”border-top:0px;border-right:0px;border-bottom:0px;border-left:0px;border-color:#df8384;border-style:solid;border-radius:50px;” padding_divider=”true” padding_css=”padding-top:14px;padding-right:32px;padding-bottom:14px;padding-left:32px;” margin_divider=”true” margin_css=”margin-top:11px;” hover_font_color=”#ffffff” hover_background_color=”#cc0000″ hover_border_css=”border-radius:50px;”]
[/mpc_modal]

Ahhoz, hogy a történet egészét és annak lelki mélységeit mindenki megértse, szeretnék megosztani veletek egy gondolatot, amit egy pszichomókustól hallottam, akihez anno jártam. Ha mást nem is, de ezt mélyen a tudatomba véstem, mert segít másként nézni az emberek defektjeire és segít jobban megérteni őket.

Ezer szóval, ezer gondolat

Azt mondta, hogy a különböző életesemények mindenkire máshogy hatnak lelkileg attól függően, hogy az illetőnek milyen érzelmi mélységei vannak.

Mondok egy példát: lehet, ha fiúnak születek vagy egy olyan lánynak, akinek sivárabb az érzelmi világa, akkor a megtörtént dolgok nem viselnek meg annyira, de ki tudja. Annyit mondhatok, hogy mai fejjel visszagondolva hálás vagyok minden percnek, mert ezek a percek tettek azzá az emberré, aki ma vagyok és ezek a percek sodortak annak az embernek a karjaiba, aki megmentette a lelkem, de erről később.

Nem szaporítom tovább a szót, lássuk mi történt. Egész picike koromra egyáltalán nem emlékszem, amiért hálát is adok az égnek, de ami utána következett sem volt leányálom.  Utazzunk vissza az időben úgy 25 évet, amikor is 5 éves voltam. Emlékeim innentől vannak, mivel az agy egy nagyon briliáns szerkezet és segít mélyen eltemetni azokat a fordulatokat, élményeket, eseményeket, amire nem kell emlékeznünk. Ez velem is így történt és ha ebben bárki kételkedne, hogy nem jó ez így, higgyétek el, hogy de jó. Az Igaz Szerelem Ereje- a kezdetek 1. rész

A szüleim soha nem voltak gazdagok, sokat kellett nélkülözniük. Mielőtt megszülettem volna, az anyai nagymamám megengedte a szüleimnek, hogy építkezzenek nála és csináljanak egy tetőtérbeépítést, hogy legyen hova születnem. Az építési tervek elkészülte után a mamám meggondolta magát, mert félt, hogy a másik lányának nem tud majd mit adni (titkon őt mindig is jobban szerette), így lefújta az építkezést. Szüleim így az apai nagymamámhoz kényszerültek költözni, akiről mindenki tudta, hogy egy vérbeli boszorkány. Ahol pár hónapig éltek (akkoriban úgy nevezték, hogy nyári konyha) rettentően kicsi volt és télire hideg, így apum felhúzott egy szoba konyhát pár hónap alatt, hogy az érkezésemre legyen hol laknunk. A lakhatási viszonyok nagyban nem változtak később sem, így gyerekszobám körülbelül egy évtizedig nem is volt.

A történtekről őszintén fogok írni, mert nem az a fontos, hogy ferdítsünk, hanem hogy szembesítsük magunkat az igazsággal és előre elnézést kérek, ha a szóhasználat néhol erős lesz. Gondolom minden normális gyerekes szülőpáros él szexuális életet attól még, hogy van gyerek. Ez az élet rendje és a szerelmünk egyik kinyilvánítási formája is, párunk felé sok más kellemes mellékhatása mellett, csak a kivitelezési forma nem mindegy.

Az első esetre konkrétan nem emlékszem, de nem is ez a lényeges. Az én szüleim nem leplezték a vágyaikat és nem foglalkoztatta őket a gondolat, hogy megosztják velem az ágyukat. Nem tartoztak a testi örömöket csendesen élvezők csoportjába, ami tinédzser koromra a legjobb támpontot adta arra, hogy mikor mehetek haza. Kisgyerekként ezt megélni nem volt egyszerű. Mindig megvárták, amíg elalszom, de persze fel is keltettek a kéjes nyögések, az ágy recsegése, ritmikus mozgása, szóval minden, ami ehhez tartozik. Azok a 20-30 percek, amiket ilyenkor mellettük kellett töltenem minden alkalommal egy darabot megfagyasztottak a szívemből. A mai napig emlékszem az érzésre, mikor néha feléjük fordultam nem tudva mire számítsak, olyan volt mintha egyedül lennék egy zsúfolt teremben, ahol torkom szakadtából üvöltök és senki sem figyel rám, még azok sem, akik elvileg szeretnek. Ebben az elhagyatott, magamra hagyott, egyedüllét érzésben a hangok, a zajok, a szagok egyre jobban és jobban beleivódtak a tudatomba. Folyton olyan gondolatok jártak a fejemben, hogy „Miért csináljátok ezt?” „Hagyjátok már abba…!” „Miért érdemlem ezt? Jó gyerek vagyok.” és ez így ment éveken át. Volt, hogy néha anyum utána odafordult hozzám, nyomott egy puszit a fejemre és mondta, hogy aludj mostmár.

10 éves koromra lett saját szobám, ami mérhetetlenül boldoggá tett, mert azt hittem itt vége van az örökös félelemnek, de ez nem így lett. 4-5 év alatt az ember gyermeke megtanulja a legkisebb jeleket is, hogy mikor következik megint az a rész, amitől már retteg és legszívesebben menekülne onnan, ahol van és többet vissza se nézne. Az ágyamban a rugók recsegtek-ropogtak és bármikor, amikor megmozdultam lehetett tudni, hogy nem alszom. Ilyenkor volt, hogy elhagyta apám száját olyan mondat is, hogy „Aludj már te büdös kölyök!” és az ilyen mondatok késztettek arra, hogy kifejlesszem a saját kis védekezési mechanizmusomat, ami a következő volt. Mikor tudtam mi következik, befogtam a fülemet olyan erősen, ahogy csak tudtam, hogy egy mukkanást ne halljak. Volt, hogy elnyomott az álom, akkor reggelre görcsben álltak a kezeim és alig tudtam mozgatni őket. Ha nem nyomott el az álom, akkor néha elengedtem a fülem, hogy halljam tart-e még a dolog és mikor a válasz igen volt pár napra mindig magamba zuhantam. Apám rendszeresen éjszakás volt és olyan esetek is voltak, hogy felkeltem, mikor hazajött és a reggeli akciójuk miatt vártam, hogy elmehessek a mosdóba és a végére volt, hogy a sírás kerülgetett, mert annyira hívott a természet. A remény szikrája azonban mindig ott égett bennem, hogy majd egyszer jobb lesz…Az Igaz Szerelem Ereje- a kezdetek 1. rész

Ezer szóval, ezer gondolat

Mindig jó tanuló voltam, osztályelső, sosem volt velem gond így elég nehezen tudtam összerakni a fejemben, hogy miért kellett mindennek így történnie. A válasz szimplán annyi, hogy akkoriban ez volt a legtöbb, ami tőlük tellett. Nekem legalábbis ez a meglátás a későbbiekben sokat segített.

14 éves koromra a szüleimmel nem sok kapcsolatom volt, mélyenszántó beszélgetéseket nem folytattunk és lényegében semmit nem tudtak rólam. Dolgoztam, egyedül döntöttem el, hogy hova megyek középiskolába és tulajdonképpen éltem a kis életemet. Ekkor még nem tudtam, hogy a segítség úton van, csak várnom kell még rá cirka 13 évet, mert ehhez a segítséghez fel kell nőnöm és kicsit ki kell olvasztanom az addigra félig megfagyott szívem.

Rövid vallomás a honvágyról

0
Akkor tudtam csak igazán megérteni, hogy valójában miről is írt Radnóti Miklós: Nem tudhatom vagy Márai Sándor: Hol vagyok című versében, mikor 10 évvel ezelőtt külföldre költöztem.

Szerencsésnek mondhatom magam, mivel életem nagy kalandjában társam a most már férjem, így jóval könnyebb volt a családtól, barátoktól és a gyökerektől való elválás, azzal, hogy ketten indultunk útnak, az akkor még ismeretlen országba, kultúrába.

Kezdetben nem is éreztem a sokat emlegetett honvágy érzését, úgynevezett „nászutas” időszakomat éltem körülbelül két évig. Tanultam az angol nyelvet, munkát kerestem, hétvégéken sokat utaztunk, ismerkedtem az új környezetünkkel, otthonunkkal. Igen otthonnal, mert azt vallom, hogy hazánk egy van, de otthon bárhol érezhetjük magunkat bizonyos idő elteltével. Akkoriban a legmeghatározóbb érzésem a kíváncsiságon túl a büszkeség volt. Az, hogy helytálltam, egy idegen országban, komfortzónámat elhagyva mertem lépni, és beilleszkedtem egy eddig számomra új, vonzó világba. 

A honvágyat bármi előhozhatja, egy illat, egy íz vagy akár egy emlék-kép. Gary Wood szociálpszichológus szerint a honvágy a változáshoz való alkalmazkodásról szól. De van, aki nem hagyja magát átadni ennek az érzésnek, mert úgy érzi, egyszerűen nem engedheti meg magának.

Nálam az első jelek alattomosan a gyomromon keresztül támadtak. Egyszerűen kerestem és hiányoltam a hasonló és az eddig megszokott íz világot! A tojásnak, tejnek, gyümölcsnek merőben más íze volt, nem találtam a kedvenc sajt fajtámhoz még csak hasonlót sem és akkoriban fele királyságomat odaadtam volna egy csomag piros pöttyösért. Később persze a szükség formát bontott, és a magyar lelemény utat tört magának: szinte mindenre találtunk alternatívát (Isten áldja a lengyel kapusztát és twarógot) vagy egy hiánypótló, szintén leleményes magyar beszállítót, aki kéthetente kopogtatott az ajtónkon.

Tisztán emlékszem, hogy a honvágy második hulláma az első, nem otthon eltöltött karácsonnyal milyen fájdalmasan is érintett. Nem véletlen, hogy éppen a legnagyobb családi ünnepen fogott el ez a maró érzés: családom, barátok és szeretteim hiánya! A modern technológia persze segít a hazavágyás leküzdésében, ugyanis a kapcsolatot könnyebb tartani az otthon maradottakkal, ugyanakkor sokkal jobban lehet azt is látni, hogy az ember miből marad ki. A „skypos, facetime-os” karácsony borzasztóan lelombozó volt, leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mintha az ember egy színházi premiert felvételről nézne meg. Enyhén szólva, nem ízlett a virtuális bejgli és töltött káposzta. Rövid vallomás a honvágyról

Az első öt évben többször éreztem magam mélyponton lelkileg, azonban az első fiunk születése után volt a legnehezebb, mert nem egyszerű kimozdulni innen, és ezt nem fizikálisan értem.

Ezer szóval, ezer gondolat

Egy gyerek születése még inkább visszacsatol a családhoz, amolyan lelki „köldökzsinórt” képez, fizikai távolságot nem ismerve.

Furcsa, de egyben ez a fontos családi esemény segített abban, hogy új barátokat szerezzek, ismét gyökeret eresszek.

 És hogy ténylegesen mi lendített át a holtponton? Még mikor első babánkat vártam, csatlakoztam egy NCT nevű szervezethez, ahol megismerkedtünk öt, szintén gyermeküket váró párral, akikkel megosztottuk a várandósságunkat és az utána következő hónapokat.

Ez nagyon mély és meghatározó emlékekkel látott el, rengeteget segített abban, hogy otthon érezzem magam, kötődjek helyekhez, emberekhez a babánk által.

Idővel persze születtek meghatározó és életre szóló barátságaim, sokféle nemzetiségű emberrel alakítottam ki szoros viszonyt. Arra is rájöttem, hogy a közös nyelv, csak egy tényező, az, hogy barátság alakuljon ki egy szimpátiából, sokkal inkább a lelki közösség, érdeklődési kör a meghatározó!

A fapadosok által ma már az országhatárok összemosódtak, Európa egy hatalmas, globális faluvá nőtte ki magát. Mégis méltán tartja a mondás: Otthonod ott van, ahol a szíved is otthon van!

Azt hiszem az én példám is mutatja, ha időt hagyunk magunknak, és megéljük a nehézségeket, akkor van kiút és minden helyére tud kerülni! Otthon, Haza megfér egymás mellett, úgy, mint trappista és cheddar cheese egy tányéron. Rövid vallomás a honvágyról

„Álmaimban hallom néha a tengert. Ilyenkor leküzdhetetlen vágyódás fog el, oly mély és fájdalmas honvágy, hogy álmomban kicsordul könnyem és lecsurog arcomon. E hajnalokon arra ébredek, hogy szájam szélén valamilyen sós íz tapad meg, mintha – az álom különös valóságában – csakugyan a tengerben mártottam volna meg arcomat”. Márai Sándor

Így adózunk Angliában-hasznos tanácsok, fontos és naprakész információk

Unalmas, olykor száraz, csak és kizárólag tényekre és törvényekre alapuló adózási információkat igyekszem eljuttatni hozzád, remélhetőleg emészthető és könnyen értelmezhető formában. A szárazságra való tekintettel, javaslom egy jófajta Tokaji felbontását.

Elsősorban szeretnék a mindenkit érintő, minket leginkább foglalkoztató adózási kérdésekről beszélni nektek. Így az első, amiről olvashattok, az a jövedelmünk után fizetendő adók és járulékok, hiszen az érdekel bennünket a legjobban, mennyi marad a pénztárcánkban.

Ezer szóval, ezer gondolat

Angliában az adórendszer merőben eltér, az otthon megszokott adózási formától.

A szerzett jövedelem nem visel akkora terhet, mint Magyarországon. Adózásunk Angliában egyszerűbb és sokkal érthetőbb is. 

Itt általánosságban két járulékot vonnak le a bérből:

Az egyik, a National Insurance Class 1, ami összefoglalja a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot, özvegyi juttatást, szülési támogatást stb. Ennek százalékos aránya 2017/2018-s adóévre heti £157.01 feletti összeg 12%. Ha a heti kereset meghaladja a £866-ot, akkor az a feletti részre extra 2% fizetendő.

A másik járulék pedig az úgynevezett Income Tax, magyar nevén jövedelemadó. Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni a számolási elvét, először is meg kell nézzük, mi az a Personal allowance. Miért annyi amennyi és miért nem annyi, mint másnak?

Így adózunk Angliában-hasznos tanácsok, fontos és naprakész információk

Personal allowance a legegyszerűbben talán úgy lehetne elmagyarázni, hogy az az összeg, amit adómentesen megkereshetsz. Több dologtól függ. A keresetedtől, az életkorodtól, az éves jövedelmedtől, van e lehetőséged valamilyen adó csökkentő úgy nevezett tax-relief igénylésére. A többségnek az adó kódja 2017/2018-s adóévre 1150L. Ez a kód azt jelenti, hogy az adómentesen megkereshető jövedelem £11 500.

Most, hogy már tudjuk mi is az a Personal allowance és mi köze van a bérünkhöz, így már meg tudjuk határozni, mennyi Income taxot kell fizessünk. Ennek számolási elve sokkal egyszerűbb, mint a National Insurance-é.

Az éves keresetünket a következőképpen terheli adó: £11 500-tól £45 000-ig ( adóalapul szolgaló maximum kereset: £33 500 mit a 45 000-11500 ad ) 20%, míg a £45 001-tól £150 000-ig ( adóalapul szolgaló maximum kereset: £33 501 mit a 45 001-11500 ad ) 40% adót kell fizessünk.

Ezer szóval, ezer gondolat

Hogyan tudjuk meghatározni, mennyi az éves keresetünk?

Nézzünk egy egyszerű példát. Vegyünk alapul egy £7.50/órás 40 óra/hetes munkaviszonyt. Ebben az esetben az éves jövedelem a következőképpen fog kinézni (£7.50×40) x52 hét = £15 600. Tehát ekkora éves keresettel kell számolnunk. Ennek az összegnek az income tax vonzata £15 600-£11 500=£4 100 x 20%=£820-t adót fognak egy év alatt levonni a fizetésünkből.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy Angliában az adóév április 6-án kezdődik és következő év április 5-ig tart. Így éves bevételünk kiszámolásánál, mindig áprilistól áprilisig számolunk. A munkáltatónk éves jövedelmünket, mindig a P60-as nyomtatványon igazolja abban az esetben, ha április 5-én még a cég alkalmazásában álltunk. Amennyiben egy adóéven belül több munkáltatónk is volt, minden munkáltatónak adnia kell egy P45-ös nyomtatványt a kilépésünket követően.

Ezer szóval, ezer gondolat

Ha év közben több adót vonnak tőlünk, mint kellett volna, akkor adóév végén van lehetőségünk a visszaigénylésre.

Az adóhivatal igyekszik az adott adóévi bevallások beérkezése utáni októberig elszámolni az adó tartozásokat, illetve túlfizetéseket. Hivatalos álláspontjuk szerint mindenkit, aki több vagy kevesebb adót fizetett, értesítik az adóév zárását követő októberig, egy P800-as nyomtatványon. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, mivel jelenleg Angliában több mint 30 millió adófizető polgár van, hogy nem tudják tartani a fent említett határidőt. Ezért, ha az adóév végén úgy gondoljuk, tőlünk bizony több adót vontak, mint kellett volna, érdemes felkeresni őket telefonon. Néhány azonosító kérdés után, az ügyintézők segítségével, vissza tudjuk kérni adó túlfizetésünket. Amennyiben nem szeretnénk ügyeinket telefonon intézni, van lehetőség webchatre vagy ügyfélkapu használatra.

Így adózunk Angliában-hasznos tanácsok, fontos és naprakész információk

HMRC által üzemeltetett ügyfélkapu rendszer, nagyon jól működik Angliában. Egy egyszerű regisztráció és azonosítás után, lehetőségünk nyílik az adóhivatal által jövedelmünkről nyilvántartott, előző munkahelyeken szerzett jövedelmeket, eddigi National Insurance befizetéseket megnéznünk. A rendszer mutatja mennyi ledolgozott évünk számít bele a nyugdíjba, illetve, ha nem dolgoztunk teljes évet, lehetőségünk van önkéntes alapon, a hiányzó nyugdíjalapba tartozó összeg önkéntes befizetésére. Így, mikor a nyugdíjunk elszámolásra kerül, az eddig hiányos évek is teljesnek fognak számítani.

Így adózunk Angliában-hasznos tanácsok, fontos és naprakész információk

Következő cikkünkben a self-employed-okat fogjuk gorcső alá venni és a rájuk vonatkozó adózási kötelezettségeket.

Japán téli csodái és titkai

A tél mindig is méltóságra, komolyságra, belső munkára tanított. Ahogy az álmos, őszi napokat felváltja a zord tél, és még ha a nappalok rövidebbek is, arra ösztönöznek, hogy próbáljak minél több mindent belesűríteni az adott pillanatba, ezáltal úgy tűnhet, többet cselekedtem aznap. A hideg kiűzi a szememből az álmot és tevékenyebbé tesz.

A tél a titkok időszaka is egyben. Néha napján sűrű köd rejti a szem elől a tájat, néha hó borítja. A Titkok kertjébe nehéz a bejutás.

Ezer szóval, ezer gondolat

A kíváncsi vándor könnyen eltéved az úton, ha nem követi óvatosan a jeleket.

A téli erdőkben, a friss hóban rengeteg lábnyomot találsz. Próbálod kitalálni, őz járt-e arra vagy róka. Talán nyúl? Titkok, titkok. Erre jártak és mit csináltak? Japán téli csodái és titkai

A tél Japánban is rejt némi titkot. Bár ezt még nem volt szerencsém megtapasztalni, és már úgy tűnik idén is lemaradok róla, azért életem során szeretném megélni ezeket az élményeket. Ilyen például megnézni a darvak táncát a hófödte tájon, meglesni néhány hógolyózó majmot a hegyekben, és megcsodálni a szapporói jégszobor-kiállítást.

Darvak tánca:

A mandzsu darvakat Japánban ‘tsuru’-nak hívják, és ha már a titkokat említettem, nos, ezek a madarak is okoztak fejtörést az emberiségnek különös táncukkal. Miért táncolnak a darvak? Nyújtózkodnak vajon, vagy így kommunikálnak egymással, udvarolnak, vészjeleket adnak le, vagy csupán örömüket lelik ebben a tevékenységben?

Korábban a kipusztulás szélén álltak, de ma az emberek a zord téli hónapokban etetik a darvakat, és szerencsére a mandzsu darvaknak egy több száz tagot számláló kolóniája él ma Japánban. Hokkaidón turisták ezrei lepik el a hófödte tájat, hogy megcsodálhassák ezt a látványos bemutatót, ahogy ezek a madarak hatalmas, kitárt szárnyaikkal és elegáns mozdulataikkal, nagyokat szökellnek a magasba. A darvak sokszor életük végéig a párjukkal maradnak, ezért esküvői kimonókra is szívesen hímzik őket, mint a hosszú élet, hűség és boldogság szimbólumait.

A mandzsu darvak tánca - Japán téli csodái és titkai
A mandzsu darvak tánca
OUESSANT DIGISCOPING – Aurelien

(Ha valaki kedvet kapott megnézni a darvak táncát, van egy jó hírem a számára: nem szükséges egészen Hokkaidóig elutaznia, sokszor hazánkban, főleg a Hortobágyon is táncra perdülnek ezek a csodálatos madarak.)

Fürdőző hómajmok:

A japán makákók, vagy japán nevén ‘nihonzaru’ különös viselkedést vettek fel az elmúlt évtizedekben, éspedig egyik kedvenc időtöltésükké vált hőforrásokban üldögélni. (Csakúgy, mint a japánoknak.)

Ezer szóval, ezer gondolat

Hogy mi vitte rá az első majmot, hogy bemenjen a vízbe, majd a társait, hogy kövessék őt, nem tudni.

Talán valaki eleséget dobott a forrásba és az éhes állat kénytelen volt fürdőt venni az élelemért, majd rájött, hogy ez mennyire kellemes, vagy egyszerűen csak ellesték a Nagano környéki hegyek forró vízű tavaiban időző emberektől és utánozták őket. Bár a makákók jól tűrik a hideget – ez a legészakabbra élő majomfajta –, kifejezetten élvezik a hóesést és hógolyót is tudnak gyúrni, mégis a tél beálltával szívesen lubickolnak a meleg vízben.Japán téli csodái és titkai

Szapporói hófesztivál:

Ha sok titok nem is övezi ezt a két napos fesztivált, mindenképpen érdemes megjegyezni, mint Japán egyik legnagyobb téli eseményét. A nemzetközi hószobrászverseny nyomán- ami 1974 óta kerül itt megrendezésre – az egész környék egy téli álomvilággá változik, mintha csak a mesebeli Elza élne itt Olaf társaságában. De persze akad itt híres eseményt, épületet, vagy személyt megörökítő óriási hó- és jégszobor is, minden az alkotó fantáziáján és kézügyességén múlik. Emelett pedig zenés előadások, ételkóstolók és jégcsúzdák emelik a vidám hangulatot. Japán téli csodái és titkai

Ha te utaznál télen Japánba, mi lenne az, amit véletlenül sem hagynál ki?

Varázs út a város felett

A délutáni aranyfényben semmi meglepő nem látszott a városon, ha távolabbról nézted. Piros sátortetők ágaskodtak a színes házakon. Ahogy kikanyarodott az egyik utcán a villamos, és lassú zötyögéssel megállt, már más volt a kép. Az utasok sorban ültek, egy hölgy kalapban, egy idősebb úr bottal, egy kutya fejkendőben, két másik kölyök hózentrógeres nadrágban. A kalauz, egy jólöltözött fekete kandúr, szabályosan vasalt egyenruhában, és a villamos vezetője se volt kevésbé elegáns a masiniszta sapkájában, aki különben egy egér volt. A városka lakói szépen elindultak a macskaköves járdán a dolgukra, csak a zebra poroszkált az úton, nyakában vidám színes sállal. Pár házzal odébb, egy pékség kirakata csalogatta a vevőket. Most szállt le egyenesen az égből egy lány a triciklijével, aminek az ülése inkább egy kényelmes fotel volt, felette napernyővel.

Vörös hosszú haját két copfba kötötte, de így is pettyes ruhájára omlott.

Besietett a pékségbe, mindenkinek illedelmesen köszönt, visszamosolyogtak rá, mert jól ismerték. A pultnál csak egy feltűnően csinos, macska hölgy várakozott előtte. A habos forró csokoládét már kihozták és ameddig a briós megérkezett, nem bírta ki, hogy az apró rózsaszín nyelvecskéjét ne nyújtogassa bele a feltornyozott tejszínhabba. De ezt is olyan elegánsan csinálta a szalagos kalapja alatt. Csipkekesztyűs mancsai, a pulton pihentek közben. Azután megjött a briós és a kövér, mosolygós, kötényes pékné. Amikor sorra került, a vaníliás kalácsot elvitelre kérte, de egy diós habos süteményt a tányéron hagyott, és az egyik asztalhoz sietett. Asztaltársa egy cvikkeres hörcsög volt. Annyira lefoglalta a sajtos rudak majszolása, hogy fel se nézett, amikor a lány lehuppant mellé. Két kis mancsával igazította a szájába a rudakat, egyiket a másik után. A következő asztalnál, két iskolai egyenruhás egér lány nevetgélt, a pástétomos szendvicsük felett.

A lány, ahogy végzett a süteménnyel a triciklijére szállt, kettőt tekert a pedálon, és már fel is emelkedett a házak felé. Közben vidáman dudorászott. Összetalálkozott egy iskolatársnőjével, aki a villanydrótokon egyensúlyozta a furcsa elől apró, hátul nagykerekű biciklit. Csak integettek egymásnak, és ment mindenki az útjára. Lent az utcán és a házakban folyt az élet. A játszótéren őrülten forgatta egymást a két kis róka gyerek. A csúszdán egy galambfióka játszott. Ahogy leért a sínen, kihasználta a lendületet és csapkodott néhányat a szárnyával, így egészen elért a tér széléig. Azután visszaszaladt és kezdte elölről. Az utcán egy görkorcsolyás póni sietett a kedveséhez. Innen fentről pontosan kilehetett venni, hogy már az ablakban várta egy csokor szénával és kockacukorral. Átrepült a folyó felett is, ahol egy fényes pont tündökölt a vízen. Ott lakott a ponty, aki még nappalra is égve felejtette az olvasólámpáját, ha elszenderedett a romantikus regények közben. Nagy bajsza ilyenkor fel – le, járt, hortyogás közben. Ha sokat aludt, a víz egész messzire elsodorta az olvasott könyvet az asztalról és nem győzte keresni a folyóban.

A tricikli csak haladt a felhők alatt, a tündöklő kék égen, azután a zöldséges felett újra leereszkedett, és betért a vakondhoz pár friss répáért meg almáért. Most nem várta be az aznapi vicces történeteket az ügyetlen inasról, aki mindig kiborított valamit, ahogy beleakadt a farka a ládákba, mert egy makákóról volt szó.

Már repült is tovább, lobogtak a fodrok a szoknyáján menetközben. Fél szemmel belesett az ablakokon. A kövér vörös hölgy feltupírozott hajával, a pongyolájában az erkélyen állt és virágokat locsolt. Egy kockás ruhás, piros táskás sün mami az utcán tolta babakocsiját. A takaróból egy apró süni fejecske pislogott, kicsi kötött sapkában. A tricikli elhagyta a várost, és egy kis ház előtt állt meg a tisztáson. Még lehajolt pár mezei virágért, mielőtt besietett a házba. Bent jó meleg és a nagyszülők fogadták. Leültették a konyhaszékre és várták a beszámolót, mert a kislány mindig olyan élénk fantáziával mesélt az unalmas kis városról, mintha legalábbis egy mesebirodalmon biciklizett volna végig, hogy hozzájuk eljusson.

5 jel az online randik világában, hogy nem kellesz eléggé

Sokan ragadtunk már bele bizonyos egészségtelen randizási formulákba, amint azon kaptuk magunkat, hogy olyan férfiakat próbálunk párkapcsolatba “kényszeríteni” akik világos, hogy nem voltak alkalmasak rá. Minden jel ott virított az orrunk előtt, mi azonban kihívásnak éltük meg, és semmi esetre sem akartunk vereséget szenvedni. A randik játszmákká fajultak, de mi meg akartuk a fickót szerezni. Soha nem sikerült, ehelyett stresszes, összetört szívű, érzelmileg sivár porhüvelyünk maradt csak hátra az ígéretesnek vélt románc után. Nem éppen erre vágytunk…

A hosszas tanulási folyamat eredményeként előbb-utóbb rájövünk, a legjobb megoldás elfogadni, hogy az illetőnek nem kellesz eléggé, és tovább keresni azt, aki hozzánk való. A szívfájdalom gyötrő, de előre visz, minden egyes ilyen tapasztalattal bölcsebbek, erősebbek és okosabbak leszünk.Egy szó mint száz, ha az alább felsorolt jeleket figyelembe vesszük még az ismerkedési fázis alatt, sok fejfájástól megkímélhetjük magunkat, és talán segít fényt deríteni a férfiak valódi szándékára a virtuális randik világában. Ha az itt felsorolt újkeletű jelenségek bármelyikét tapasztalod az aktuális félnél, biztosra veheted, hogy neki sajnos, nem kellesz eléggé…5 jel az online randik világban, hogy nem kellesz eléggé

#1: “Breadcrumbing” avagy morzsahintés

Ez a frappáns újkeletű kifejezés hűen tükrözi azt az agytépően idegesítő viselkedési formát, melyet bizonyos vérlázítóan önző férfiak előszeretettel űznek. Az angol “breadcrumb” (kenyérmorzsa) szóból alkotott kifejezés hallatán magunk előtt láthatjuk a beetető hímet, aki az érzelmileg kiéhezett lánykáknak (általában többnek egyszerre) szórja a figyelem és szeretet morzsákat, kizárólag olyan mennyiségben, hogy az illető hölgy soha jól ne lakjon, de azért érezze a törődést.

Ezer szóval, ezer gondolat

Ismeritek azt a szituációt, mikor találkoztok valakivel, aki úgy tűnik kedvel, de valamilyen okból kifolyólag, sehogy sem sikerül összehozni a következő találkát. Nem válnak köddé teljesen, de képtelenség velük bármit is szervezni, vagy belefolyni egy mélyebb beszélgetésbe.

A “breadcrumbing” legtöbbször üzenetváltásokon kersztül valósul meg. Azt hiszed kedvel téged, mert azt írja; hiányzol neki, gondol rád, veled álmodik, és még arra is kíváncsi, hogy hogy telt a napod. Azonban ennél sokkal tovább nem nagyon gördül a beszélgetés fonala. Ha a következő találkozóra, vagy egyéb konkrét témákra tereled a szót, legtöbbször kitérnek a válaszadás elől, vagy elterelik a szót. A vegyes jelzések tetejében, nem restek likeolni a bejegyzéseidet a közösségi médián, miközben képtelenek válaszolni az üzeneteidre.
Az ilyen embereket igyekezz kerülni. Csak az idődet és az energiádat vesztegetik.

5 jel az online randik világban, hogy nem kellesz eléggé

#2: “Love Bombing” avagy a szerelemmel bombázás

Ez a kategória a szöges ellentéte az előzőnek, de legalább annyira megtévesztő. A “love bombing” az a jelenség, mikor épphogy csak megismertél valakit, az máris halálosan szerelmes lesz beléd. Irtózatos intenzitással keres, és hetekig magasztal; amikor egyszer csak teljes visszavonulót fújnak.

Ezer szóval, ezer gondolat

Miután a rajongás elmúlik, hanyagolni kezd, és te azon gondolkodsz, vajon mégis mi történhetett? Felejtsd el az önmarcangolást, semmi olyasmit nem tettél ami miatt ilyen hirtelen elveszthette az érdeklődését irántad.


A “love bomber”-ek manipulatív, irányításmániás emberek. Élvezetüket lelik benne, hogy valakit magukba bolondítsanak, de az első jelre, hogy viszont szeretik őket, menekülőre fogják. El akarják nyerni a figyelmedet, de nem vágynak elköteleződni. Amint a rajongótáborukban tudnak, már röppennek is tovább, hogy ugyanezt a folyamatot végigcsinálják egy következő áldozattal.
Ha valakit azon kapsz, hogy a kapcsolat korai szakaszában szerelmet vall, kezeld intő jelként. Természetesen előfordulhat, hogy valaki valóban gyorsan beleszeret a csodálatos személyiségedbe, de az esetek túlnyomó részében sajnos gyanúsak az elhamarkodott kijelentések.
Hogy biztosra menj, próbálj meg kicsit utánajárni az illető párkapcsolati múltjának. Gondolkozz el erősen azon, hogy mennyi időt töltöttetek valójában kettesben. Úgy érzed túl gyorsan haladtok? Azt gondolod ismeretlenül is túlzottan odáig van érted? Ha viszonzod az érdeklődését, visszább vesz a lendületből? Ha valaki irracionális mértékben üldöz a szerelmével, annak sem kellesz igazán. Ők csak magukat imádják valójában.5 jel az online randik világban, hogy nem kellesz eléggé

#3: “Cushioning” avagy az óvatos játékosok

Egy újabb mókás kifejezés, amelyet a jelenkori randizási korszak szült. A “cushioning” (párnázás) jelensége annak köszönhető, hogy úgy érezhetjük végtelen választási lehetőségünk van. Mi lett volna, ha a mesebeli Fürtös Panka, aki betévedt a három mackó házába, több mint három székből/tálkából/ágyból választhatott volna? Mi lett volna, ha medvék bútorainak százait húzhatta volna balra/jobbra a virtuális térben? Soha nem érezte volna egyikről sem, hogy éppen neki megfelelő!

Ezer szóval, ezer gondolat

Az óvatos játékosok csak fél lábbal mennek bele egy ismerkedési folyamatba, miközben továbbra is flörtölnek másokkal, vagyis nyitva hagyják a lehetőségeiket. Kedvelnek téged, de közben fél szemmel már azt keresik aki még nálad is jobban megfelel nekik.

A “cushioner”-ek viselkedése árulkodó lehet. Még ha fizikailag nem is csalnak meg, több csalfa emberekre jellemző viselkedési formát is fel lehet náluk fedezni.
Rejtegeti a telefonját előled? Nyilvánosan flörtöl másokkal? Hazudik arról hogy kivel beszélt? Kerüli a mélyebb érzelmi kötődést veled?
A legnagyobb intő jel, hogy egy “cushionerrel” randizol az az, hogy továbbra is fenn marad a randioldalakon (miközben esetleg ugyanezért téged számon kér). Valljuk be, hogy addig nem beszélhettek elkötelezett monogám párkapcsolatról, amíg továbbra is vadászgattok a virtuális térben.

#4: Nem posztol rólad

Ez a jelenség meglehetősen általános, és kéz a kézben járhat a fent említett kategóriák bármelyikével, de olyanok esetében is előfordulhat, akik évek óta együtt vannak. Ha a párod kerüli a közös, vagy téged ábrázoló fotók megosztását, annak nyomós oka lehet. Ha egyébként gyakran és sokat posztol, de téged nem mutat meg a világnak, könnyen lehet, hogy azért teszi, hogy más nőket ne riasszon el azzal, hogy közszemlére teszi; boldog párkapcsolatban él.
Ez sértő, és bánthatja az egonkat, de a legjobb megoldás továbblépni.
Ha bejelölöd a kedvesedet néhány képen, vagy megemlíted őt a közösségi hálón, azonban ő ezt sosem teszi, vedd úgy, hogy nem vagy számára annyira fontos, hogy felvállaljon a világ előtt.
Ne vesztegesd az idődet, találj valakit, aki büszkén tudatja a virtuális világgal is; összetartoztok.

5 jel az online randik világban, hogy nem kellesz eléggé#5: Kerüli a kapcsolat definiálását

Elmondani sem tudom hányszor hallottam már az alábbi szöveget a randipartnereimtől: “csak együtt lógunk”. Azok az emberek akik kerülik a kapcsolat felcímkézését, nem hajlandóak elköteleződni.
Nem nevezik a találkozót randinak. Nem hívnak barátnőjüknek. Ehelyett, csak egy barát vagy. Lazán kezelik a helyzeteket, és ilyesmiket mondanak “ne gondolkozzunk túl sokat” vagy “lássuk meg merre alakulnak a dolgok”.
Ragaszkodnak hozzá, hogy a kapcsolat definiálása ezen a ponton még túl korai, és hogy lazítanod kéne.
Nincs igazuk. Nem kezeled lazán, ne lépj túl ezen a kérdésen. Ez az ember nem akar veled kapcsolatban lenni valamilyen okból kifolyólag. Ha nem tudja felnőtt ember módjára megfogalmazni, hogy ti ketten mit is akartok egymástól tulajdonképpen, akkor jobb ha kilépsz ebből a helyzetből. Nincs vesztegetni való időd erre az ostobaságra.

Ezer szóval, ezer gondolat

Fájdalmas és elkeserítő lehet szembenézni ezzel az öt modernkori kapcsolati válsághelyzettel, de ha egyszer megteszed, meg fogod köszönni magadnak. Az igazi szerelem vár rád, és sokkal jobban tudod szűrni az embereket, ha felismered, és idejében elkerülöd ezeket a viselkedési mintákat.

Roppant fontos dolog észben tartani, hogy az esetek túlnyomó többségében, egy másik ember elköteleződésre való képtelensége nem rajtad múlik. A legtöbben magunkat okoljuk, pedig ez nem a mi hibánk. Számtalan ok létezik, amiért az emberek megengedik maguknak ezt a viselkedést. Akármi is legyen az, nem a te tiszted kideríteni. Senkit sem tudsz megváltoztatni akarata ellenére, és a lehető legnagyobb hiba arról győzködni magad, hogy ez sikerülhet.

A visszautasítás szívás, de tedd magad túl rajta. Sok sikert a keresgéléshez, érezd jól magad!
Oszd meg velünk a történetedet ha belefutottál már hasonló dolgokba te is!

A balinéz esküvők lenyűgöző világa

Pompás öltözékek, mindenütt az isteneknek szóló felajánlások, tornyokba halmozott gyümölcsök, színpompás virágkompozíciók, díszes szentélyek… Egyedülálló hely a világon, és ezt az egyediségét, a balinéz hindu vallásnak köszönheti. Bali az istenek szigete. A helyi emberek életét teljesen átszövi ez a sajátos világfelfogás. Az étkezéstől kezdve, az alvási pózon át, egészen a ruhák szekrénybe hajtogatásáig, mindent meghatároz a vallás.  A vallás, ami egy sajátos egyveleg. Alapját az indiai hinduizmus adja, de rengeteg buddhista elem is található benne. Legjellemzőbb ismertetőjegyeit azonban, a korábbi hitvilágoknak (animizmus, dinamizmus) köszönheti. A végtelen számú áldozati ajándékok, illatos füstölők és csilingelő gamelán zene, kecses táncmozdulatok, erőteljes színek mind az istenek kedvét szolgálják. A balinéz ember földi életének célja ugyanis, hogy a látható és láthatatlan világ közt mindenkor harmóniát teremtsen – méghozzá szépséggel. Hogy ezt a feladatot megfelelően ellássa, tisztalelkűnek, negatív erőktől mentesnek kell lennie.

Ezer szóval, ezer gondolat

Rítusok sorozatán esik ezért át minden balinéz hindu, melyek közül talán legfontosabbak: a 3 hónapos baba ceremónia, a fogcsiszolás és az esküvő. 

A balinézek számára nem létezik olyan dolog, amit ne az istenek befolyásolnának. Nincs ez másképp az esküvővel sem. Ünnepi ruhába öltözve, ajándékokkal megrakodva tesz látogatást a vőlegény családja a menyasszony családjánál, hogy formális keretek közt feleségül kérje – mindezt mosolyogva, derűvel, ahogyan ez a mindennapokban is zajlik. A két család együttesen kéri majd fel a papot, hogy a pár számára megfelelő napot kiválassza. Nem a pár döntése ugyanis ez, hanem az isteneké. A balinéz kalendárium egy roppant összetett rendszer, így csak a szakavatott papok tudják meghatározni a legideálisabb napot a házasulandók számára. Ez a „jó” nap lesz az, amikor a leendő arát elhozza a vőlegény, és saját házába viszi – a balinéz esküvő ugyanis mindig a férfi családjánál kerül megrendezésre, a házasságkötéssel ugyanis a nő elszakad saját rokonaitól, s átkerül férje családjába.

A balinéz esküvők lenyűgöző világaIllatos rizs, kurkuma, ylang-ylang és pompás pillangófa levél egy tálon – mozsárban összeőrlik őket. A helyiek életében nagyon fontos a tisztaság, mind testi, mind lelki értelemben. Ezért az esküvő előtti napon tisztítószertartást tartanak: különleges fűszerkeverékből álló testradírral tisztítják meg a menyasszony testét. Mindeközben jövőbeni boldogságért és áldásért imádkoznak az aranysárgával szimbolizált Sang Hyang Widi Wasa-hoz, a balinézek legfőbb istenéhez. E nap délutánjától, nem léphet ki szobájából egészen addig, míg a következő napon vőlegénye meg nem érkezik érte. Ősi szövegekből idézett kántálás csendül fel a következő nap reggelén. A mungkah lawang ceremónia keretén belül, egy küldött háromszor megkopogtatja a szobájának ajtaját. Válaszul a lány családjának küldöttje kántálásba kezd, ezzel engedélyt adva a vőlegénynek, hogy benyisson jövendőbelijéhez. Ekkor sárga anyaggal betakarva – amely egyedülálló életének elmúltát, s új életszakaszának kezdetét jelképezi – kilép a mátka. A lányt családja nem, csak egy küldött kíséri a férfi házához. Miután a pár gyaloghintón megérkezik a vőlegény lakóhelyére, leendő anyósa kibontja a sárga anyagból a menyasszonyt, kétszáz kínai pénzérmét (kepeng) adva érte. Eme mesegehagung rituálé után megkezdődik a hindu pap által vezetett mekala-kalaan (madengen-dengen), melyet a csengő megszólalása jelez. Ez a csengő az, amely az istenek nyelvére alakítja át az imát. Az istenek előtt fontos, hogy a lehető legszebben jelenjen meg a pár: erőteljes smink (férfiaknak is), élénk színű kelmék, aranyozott ékszerek és fejdísz teszi a házasulandókat szemet gyönyörködtetővé, mielőtt folytatódna a rituálék sora.

Mindenekelőtt a párnak meg kell tisztulnia. A férfi egy úgynevezett tegen-tegenant visz a vállán, míg a nő egy portékákkal teli kosarat. A jegyesét követi a vőlegény, s együtt háromszor megkerülik a földre helyezett áldozati ajándékokat. Frangipáni, magnólia, szantál füstölők illata keveredik a levegőben, az istenek felé szállítva az áldozati ajándékok esszenciáját.A balinéz esküvők lenyűgöző világa

A szíve választottja teli kosarát, ezután megvásárolja a vőlegény, ezzel jelképezve, hogy mindig ki kell egészítsék egymást, egyenlő arányban kell adniuk és kapniuk a házasságon belül ahhoz, hogy együttes erővel elérjék kívánt céljaikat.

Éles rituális tőrével (keris) a kezében a férfi készen áll, hogy átdöfje a hitvese által tartott, pandanusz levelekből font gyékényt, mely nem más, mint Sang Hyang Prakerti-nek (a női erő) szimbóluma. Sang Hyang Purusa (a férfi erő) hatalmával pedig a vőlegény megsemmisíti választottja szűzi múltját. Kevésbé teologikusan a szűzhártya átszakítását jelképező rituálé ez.

A menyasszony és a vőlegény együtt ültet kurkumát, taro burgonyát és bunkóliliomot a családi szentély (sanggah / merajan ) mögött, egyfajta áldás kérésként, hogy családjuk sokasodjon, s mindig legyen, aki továbbviszi a család nevét. Ezt követően ketté égetik a „tigriskarom fa” ágai közé feszített fehér fonalat, ezzel jelezve, hogy készen állnak elhagyni egyedülálló életüket, s családot alapítani.

Ezer szóval, ezer gondolat

Utolsó lépésként csengőhang, temérdek áldozati ajándék, egzotikus illatfelhő és szenteltvíz kíséretében a hindu pap ismét áldást kér a párra – mind az istenektől, mind az ősöktől.

  

Mindeközben sürög-forog a segítők és meghívottak népes tábora. Mosolygás, nevetgélés, beszélgetés. A vendégsereg itt nem állandó, hanem folyamatosan mozog, változik. Mindenki akkor jön, amikor tud. Gratulálnak a párnak, esznek egy jót, majd hazamennek.  Hogy mit eszik a vendégsereg (mert sereg bizony)? A balinéz ember számára a disznóhústól nincs jobb. Nagy ünnepekkor, így esküvőkön is, különféle malacos ínyencségeket készítenek: nyárson sült disznó (babi guling), apróra vágott zöldségek kókusszal keverve (lawar), kolbász, mi szem-szájnak ingere. Ha pedig a család pénztárcája engedi, hagyományos balinéz táncelőadás is szórakoztatja a párt, családjukat és vendégeiket. Kecses, de virtuóz  mozdulatokkal, izgalmas szemjátékkal és mimikával fűszerezett táncot lejtenek a táncosok a csilingelő (avagy némelyeknek csörömpölő) gamelán zene hangjára. Ahogyan ez a nyugati világban is megszokott, a fiatal pár kimerülten tér általában nyugovóra új, közös életük első éjjelén…

A balinéz esküvők lenyűgöző világaS hogy külföldiként lehet-e valakinek hasonlóan különleges esküvői szertartása? Lehet bizony! Természetesen egy-két lépés kimarad nem-hindu házasulandók esetén, de a legtöbb rituálé kivitelezhető, és örömmel segédkeznek ebben a helyiek.

Utazási kalandok babával

Történt az úgy egy szép őszi napon, hogy az én Jánosom hazaállított munkából azzal az ötlettel, hogy utazzunk át az USA-ba hosszú hétvégére. Szombaton indulnánk, kedden jönnénk, menjünk kocsival, jó lesz. Laza 7 óra az út egy irányba, mindez a mi kis 3 és fél hónaposunkkal, aki legkésőbb 3 óránként cicizik. Kettőt pislogtam feltérképezvén a komolyságát eme viccnek is rossz kérdésnek, majd még mielőtt megszólalhattam volna, kabummm a jegyek a szállodára már le is voltak foglalva. Mély levegő, omm, meg minden, és a családi békesség kedvéért úgy döntöttem, nem fejtem ki örömömet ezen ötcsillagos ötlet irányában.

Ezer szóval, ezer gondolat

A pakolással meg is kezdődtek az örömök. Mégis mit tegyek el egy ilyen kiruccanásra?

Ezen költői kérdésre az időjárás-előrejelző oldalak átböngészése után, (ahány oldal annyi verzió) válaszként hamar a teljes lakás bőröndökbe passzírozása tűnt a legcélszerűbbnek. Tartott ez konkrétan egy egész álló hétig, merthogy nem úgy van az ám, mint anno, amikor egy óra alatt összedobáltam ami kellhet. Két peluscsere, szoptatás, büfiztetés, fürdetés, ringatás, éneklés és a szokásos házi feladatok között, most már felelősséggel pakolunk, nem hiányozhat semmi. Se pelus, se téli, nyári, őszi, tavaszi, azok közötti átmeneti öltözék, 600 takaró, 1000 büfiztetős kendő, szükség esetén mini varrós doboz, törlőkendő, sapka, sál, kesztyű, mert azt írja 25 fok lesz napsütéssel, játékok, két zsák kacat, mert biztos kell majd valamelyik, pár extra dolog apának, mert nem rakta el, és majd biztos ott keresi, ja, és magamnak se felejtsek el egy pólót eltenni legalább, lehetőség szerint tisztát, és amibe bele is férek.

Ezer szóval, ezer gondolat

No ezzel meg is volnánk! Jánosom csak nézett értetlenkedve, hogy nem férünk be a kocsiba. Még szerencse, hogy egy ártatlanul rávetett pillantásom meggyőzte az ellenkezőjéről, szavak nélkül.

Szombaton reggel 6:30-kor szakadó esőben útnak is indítottuk magunkat. Úticél: Torontoból Montreal-Kanada, egy éjszaka erejéig, majd vasárnap Montrealból Burlington, Vermont – USA keddig. Drága szerelmetes gyermekünk még az ajtóban visszabüfizte azt is, amit két napja evett meg, de “rutinos” szülőként gyorsan ruhát cseréltünk és úgy 50 imádság elmondása után újra nekilendültünk a kihívásnak.

Történt az úgy egy szép őszi napon, hogy az én Jánosom hazaállított munkából azzal az ötlettel, hogy utazzunk át az USA-ba hosszú hétvégére.Az eső szakadt, ömlött, már-már vízesés, mellé sötétség és köd párosult, az én szemüveges Jánosom külön tiszteletére. Persze morog vezetés közben, mintha nem is az ő ötlete lett volna az egész, de öröm van, békesség, babóka alszik, én meg próbálom bemantrázni, hogy jó lesz minden, nem vagyok én akkora béna anya, kisujjból kirázom ezt az egész utazósdit. Két óra múlva meg kellett álljunk reggelizni. McDonald’s parkoló, reggeli munka előtti kávés-reggelis forgalom. Eső továbbra is szakad, fúj a szél, édes pici babukám miután körbeplakátoltam a kocsi belsejét, hogy még véletlenül se villantsak senki perverznek, vagy legyek máglyán elégetve, ocsmány szoptatási tettemért, kettő szippantásnál a világért nem volt hajlandó többet enni. Helyette csak megfeszítette magát, és sírt. Mély levegő, belső béke invitálása, ok, menjünk be egy kávéra, nyújtózzunk egyet, pihenjünk, utána hátha eszik majd. Kocsiból kiszáll, esernyő, pelusos táska, kabát, gyerek, kis pléd, nagy pléd, rohanás az ajtóig. Apa sorba áll kávéért, én leteszem az egyik padra babust nyújtózni, miután egy fél csomag törlőkendővel úgy, ahogy tisztává varázsoltam a lehetetlent, majd 5 kistakaróval majdnem biztonságot nyújtó babaelszigetelést biztosítottam a fenyegető, ki tudja milyen baktériumoktól. Három perc szünet, rakéta hang. Ok, ezért nem evett. Irány a mosdó, a fent említett tartozékokkal. Berohan, kirohan, apa gyere segíteni, mint élő fogas, kosz van, büdös van, hideg van, miért jöttünk egyáltalán. De apa kávét, reggelit fog, nem alkalmas mást tartani, csak jelenléttel támogat.

Ezer szóval, ezer gondolat

Anya beveti a lábait az extra kézhiányok betöltésére, amúgy nem egy balerina, de most előtör belőle az őstehetség, ha már alkatilag nem is, de hajlékonyság terén egész biztosan díjnyertes sikert tudhat magáénak.

Időmérésre lehetőség se lett volna, olyan sebességgel végeztünk és már kint is voltunk megint az asztal mellett. Anyáról folyik a víz, mély levegő, belső béke, húú de jó ez a karamellás-almás muffin! Igaz ragad tőle az összes ujjam, de nincs mese, most kell a cukor, ha jó, ha nem, így a koffeinmentes kávé mellé. Várjunk csak! Nem is ezt kértem! Jól van, mindegy most már.

Na de mi a helyzet, ha szerelmünk gyümölcse még csak 3 és fél hónapos és az időjárás sem éppen a legkedvesebb oldalát mutatja nekünk?!Vissza a kocsiba, újra plakátolás, két szippantás után megint nem eszik, csak sír. Apa kiveszi a kocsiból, vígasztalni, büfiztetni próbál, fúj a szél, még mindig esik, tuti beteg lesz ez a gyerek! Visszaadja, bekötöm, de mivel saját hibámból csak két kezem van, leteszem a kávém a könyöktartóra, melyre nyomatékosan felhívom János figyelmét. Beül, automatikusan leüti, rámömlik a forró kávé, ragad a fél kocsi. Gyerek üvölt, nem akar bekötve lenni, apa hátrafordul, hogy haza menjünk-e. NEM! Most már csak azért se! Újra úton. Babó alszik. Mély levegő, kezdjük az egészet előről. Jó lesz minden. Együtt vagyunk, ez a lényeg. Eltelik 2,5 óra, továbbra is szakad. Újra megállunk, most egy benzinkúton. Megint nem akar rendesen enni, megint bekakilt. -80 fokos légkondis mosdóban peluscsere, hát persze, hogy most hátközépig sikerült, a váltás ruha kint maradt a kocsiban, ja nem, várjál, van itt egy mégis. Ha most nem lesz beteg ez a gyerek akkor soha. Rohanás vissza a kocsiba, csak nem eszik, jó, majd megállunk megint, ha éhes lesz. Eltelik ismételten két óra, nagy nehezen Montrealba érkeztünk. Az eső továbbra is esik, de legalább engednek előbb bejelentkezni a szállodába.

Ezer szóval, ezer gondolat

A szoba viszonylag tiszta, újszerű, első ránézésre megfelel, drágább is volt. Másodikra hiba körbenézni.

A kilátás egy 2m-re levő épület karomnyi vastagon penészes légkondicionáló gépezetére, valamint a kukás udvar csodás látványára esett. A tapéta a sarkokban nem ért össze, a WC-t remélhetőleg a takarító néni felejtette el lehúzni takarítás után, de legalább a gyerek végre normálisan eszik, hurrá.  Közben kisütött a nap, menjünk sétálni. Babakocsival majdhogynem öngyilkos merénylet végigmenni a fő úton. Tele van üzletekkel, és emberekkel. Rengetegen cigiznek, tehát paranoiás, új szülőknek garantált infarktus. Messze nem mertünk menni, az idő miatt, hátha megint elered. De ha Montrealban jár az ember, mindenképpen érdemes megállni valamilyen füstölt húst, vagy poutine-t enni. Előbbit mindenki ismeri, utóbbi szalma krumpli, sajttal és hússzaftból készült, mártással nyakonöntve. A nagy izgalmakra megvacsoráztunk, irány vissza a szállodába. Újabb akadályba ütköztünk, hogy fürdessük meg a babót? Zuhanyozzuk le, nem lehet akkora mutatvány! Á, dehogy! Kisebb óceánt sikerült mesterségesen előállítanunk, ájulás környékén az izgalomtól nehogy ledobjuk, mivel a vizes, fürdetővel bekent baba kombináció eléggé csúszósnak bizonyult. Mindenki épségben túlélte, irány az ágy.Kettőt pislogtam feltérképezvén a komolyságát eme viccnek is rossz kérdésnek, majd még mielőtt megszólalhattam volna, kabummm a jegyek a szállodára már le is voltak foglalva.

Éjjel 3-kor arra ébredtünk, hogy valakik verekednek az ajtónk előtt. Hallani lehetett, ahogy ütik egymást, meg kiabálnak. Zene a füleknek, főleg a sok híradóban látottak, és hallottak után, kisgyerekkel.

Ezer szóval, ezer gondolat

Miután mindkettőnk agyában 100 féle menekülési terv szántott végig fénysebességgel, ezek közül a gyerek paplanba csavarása, magunkra kötése, ablakon ki, tetőkön át urgása tűnt a legkivitelezhetőbbnek, remegve bámultuk az édesdeden alvó porontyunkat.

6-kor újra útnak indultunk, az idő ismételten szakadó esős. Irány Burlington. A határon természetesen megállítottak minket, egyedül engem megkérdőjelezvén az irodájukba hívattak… Autóból kiugrás, elázás, csak hogy megkérdezhessék ki vagyok, mit akarok. Lágy mosollyal, bőrig ázva szívesen mondtam volna, hogy az ázsiai babysitter, de nem tettem. Fizetés, majd távozás, a 2 m alatt amíg a kocsihoz értem, le is tusoltam gyorsan. Rohanok, feltépem a hátsóülés ajtaját, hogy behuppanjak, erre széles vigyorral vár az én babuskám Jánosommal együtt, mert pelenkacsere szükségeltetett ismételten. Kocsit háromszor körbefut, mire mindenki megint a helyén. Ha most nem leszek beteg, akkor soha! Újra úton, már nincs messze Burlington. Az eső továbbra is szakad, és szakad, és ömlik. A szállodába érkezvén láttuk, hogy éppen renoválják az aulát, persze előre véletlenül se szóltak. Sebaj! Valahogy túléljük. Talán nem lesz túl hangos. Kisütött a nap. 12 fokból 20 perc alatt tud 28 fok lenni párával, így sikerült szaunáznunk is séta közben a nyílt utcán. A város feltűnően tiszta, híres a kis kápolnáiról és a nagy sörválasztékról, melyeknek nagy részét helyben készítik. Állítólag a pizza is finom, ki is próbáltuk volna, de mivel túl hangos volt az étterem, fél órás asztalra várás után egyetlen szerelmünk riadót fújt, hogy ő ott nem szeret lenni, így végül máshol és mást ettünk. Hétfőn ugyancsak esett, egész nap, reggeltől estig. Látnivaló biztos lett volna bőven, de majd megnézzük otthon. Google a barátod.  Csak egymásra figyelni, andalogni kéz a kézben, nagyokat beszélgetni, borozgatni, romantikusan vacsorázni...

Kedden reggel irány haza. Verőfényes gyönyörű napsütésben, madárcsiripeléssel természetesen. Horrorfilmekben látott benzinkúti megállóval, kamionsofőr barátságos csevejével fűszerezve, csak a hangulat kedvéért. Kicsivel ez után apa kettő egész percre magunkra hagyott minket, amig kifizette a benzint, de ez elég idő volt egy 50-es körüli, szép szál legény ácsingózó vágyai felkeltéséhez, miszerint egy szoptatni kívánkozó anyát szívesen megtanulmányozott volna, abszolút diszkréten, szándékát kicsit sem leplezve, bekukucskálva a kocsi ablakán széles vigyorral. Az út hazáig ezután már zökkenőmentesnek bizonyult, csak úgy másfél óra dugóban ülés adódott hozzá.

Délután 4-re hazaértünk, bőszen fogadva, hogy legközelebb majd akkor indulunk útra, miután kicsi fiúnk átvette az egyetemi diplomáját. Félholtan a fáradtságtól az ágyon fekve hirtelen eszembe jutott a karamellás-almás muffin. Ahogy a meleg, ragadós karamellát nyalogattam le az ujjaimról, majd egy kusza gondolat süvített át, a messzemenőkig elgyötört fejemen.

– Te apa? Én a nagy siettségben muffin előtt, pelenkacsere után egyáltalán megmostam a kezem? Mmm…nem hiszem…

Sok szeretettel, Martha Kent

Ui: Senki nem lett beteg! 

Miért jó a magyar bor?

Egy Nógrád megyei kis faluban születtem. Köztudottan nem egy borvidék, így nem állíthatom, hogy a bor és a szőlő szeretetét az anyatejjel szívtam magamba. Jóanyám, nem a szőlőtőkék árnyékában ringatott álomba az égető napsütésben, és nem hímzett szőlőlevelek tarkították a ruháimat. Bár két ember volt a családban, akik alig várták, hogy rátegyék a kezüket egy kis friss mustra, a szüreti mulatságok idején.

Az egyik a nagymamám, aki különösen nagyra értékelte az édes borokat és én, aki szőke fürtös gyerekfejjel addig iszogattam az édes nedűt, míg jókedvűen nem kacarásztam tőle. Ilyenkor pedig édesanyám rendszerint elvette előlem az üveget.

Az első igazi szerelmes csókra a borral, várnom kellett addig, míg gimnáziumi tanulmányaimat követően Egerbe költöztem. Hiszek a szerelemben első látásra… a találkozás az egri borokkal viszont igazi, mindent elsöprő szerelem volt első kortyra. (És mint ahogy az lenni szokott a szerelemben, bizony fejfájást is okoztak néha.)

A történelem során Magyarország mindig is közismert volt jó minőségű termőföldjeiről (De nézzük, miért is olyan különlegesek a magyar borok. Sokan vitába szállnának velem, amikor azt állítom, hogy mi itt Magyarországon már a rómaiak előtt is ismertük a borászat csínját-bínját, és nem a rómaiak hozták be Pannónia területére a szőlő- és borkultúrát. Hiszem, hogy alapvető újításokat és új fajtákat is megismerhettünk általuk, de több bizonyíték is szól az mellett, hogy mi már réges- rég borral koccintottunk, amikor Augustus császárnak még csak a fejében volt meg az ötlet, hogy hadsereget küld eme területre. Erre a fegfőbb bizonyíték a nyelvünkben rejlik, míg a legtöbb nyelvben a bor szó a latin vinum-ból ered. Amig az angolban (wine), a németben (Wein), a franciában (vin), vagy a portugál nyelvben (vinho), addig mi nemes egyszerűséggel azt mondjuk, bor. Rajtunk kívül csak másik két nemzetnek, a görögöknek (oinos) és a törököknek (sarap) van saját szavuk a borra Európában. Ezzel engem a nyelvészek meg is győztek arról, hogy mi nem a rómaiaktól vettük át a bor készítésének praktikáit, hanem már őelőttük ismertük azokat. (és még ha nem is így történt, azért jól hangzik)

A történelem során Magyarország mindig is közismert volt jó minőségű termőföldjeiről (még az Osztrák-Magyar Monarchiában is mi voltunk a birodalom ‘éléskamrája’), majd a Tokaji hírnevét megalapozva az egyik vezető bortermelő országgá léptünk elő. Ez volt a királyok bora, és a borok királya Európa szerte. Sajnos azóta a hírnevünk megkopott, a kommunizmus erősen rányomta bélyegét a mezőgazdaságunkra, de nagy örömömre, a magyar borászat kezd felébredni csipkerózsika álmából. Ott határoztam el, hogy népszerűsíteni fogom a magyar borokat, és megismertetem velük a teljes palettát, a testes Egri Bikavértől kezdve, a frissen ropogós száraz Tokaji Furmintig.

Magyarországnak ideális klímája van a szőlőtermesztéshez és elegendő szaktudása ahhoz, hogy kiváló minőségű borok készüljenek itt, és kerüljenek fel a boltok polcaira világszerte. Akkor mi is az oka, hogy Magyarországon kívül csak elvétve lehet magyar borhoz hozzájutni? Amikor Japánban tartózkodtam, egyenesen dühített, hogy ismerik a román borokat, míg a magyar borokhoz csak néhányan tudták hozzáfűzni, hogy ‘nagyon édes’. Másoknak sikerült a Tokaji nevet előbányászniuk a memóriabankjukból, derengett nekik valami, de ettől több információjuk nem volt a magyar borokat illetően.

Ezer szóval, ezer gondolat

Ott határoztam el, hogy népszerűsíteni fogom a magyar borokat, és megismertetem velük a teljes palettát, a testes Egri Bikavértől kezdve, a frissen ropogós száraz Tokaji Furmintig.

Japánban a borfogyasztás évről-évre növekszik. Kiváló lehetőséget láttam abban, hogy belekezdjek valamiféle üzletbe ott, de a sors közbeszólt és nem lettem borimportőr Japánban; de attól ez még nem tántorít el attól, hogy írjak a magyar borokról. Magyarországnak ideális klímája van a szőlőtermesztéshez és elegendő szaktudása ahhoz, hogy kiváló minőségű borok készüljenek itt,

Ebben a cikksorozatban szeretném bemutatni a 22 magyar borrégiót és azok borászait. A szürethez és a borhoz kapcsolódó néphagyományainkat. Dióhéjban a kiváló magyar gasztronómiát, ami véleményem szerint kinőtte a gulyás és paprika szerepkörét.