„Minden út Rómába vezet 7.” – de melyik úton menjünk, ha ott vagyunk és fel szeretnénk fedezni az olasz fővárost?

Róma az örök város sorozatunk következő állomásához érkeztünk. „Kedvenc városom bőven ellátott kedvenc helyekkel. Mindig azt nyújtja, amire éppen szükségem van. Szépen lassan az lett a hobbim, hogy gyalogosan közlekedve felfedezzem az olyan részeit is, amiket még nem láttam korábban. Ehhez mindig megkaptam a segítséget valamilyen formában.” Szerzőnk, Seci szavait idéztem. A mi „római” lányunk az idegenvezetőnk lesz a 7. részben is, és helyi szemmel mutatja be nekünk az örök várost

0
5221
„Minden út Rómába vezet 7.” - de melyik úton menjünk, ha ott vagyunk és fel szeretnénk fedezni az olasz fővárost?
„Minden út Rómába vezet 7.” - de melyik úton menjünk, ha ott vagyunk és fel szeretnénk fedezni az olasz fővárost?

Az előző rész tartalmából: Megemlíteném még a két lóverseny pályát, ami itt található, illetve a Galleria Borghese-t, Róma egyik remek múzeumát. Számos értékes műalkotás van itt. Bernini szobrai, Tiziano, Raffaello, Veronese, Rubens, és Lucas Cranach képei várják az odalátogatókat. A múzeum belépő köteles, a park ingyenesen látogatható.

Róma látnivalói: Mik azok, amiket semmiképpen sem hagynánk ki az első vagy sokadik városlátogatásunk során? Kinek mi jut eszébe a városról? Ezekről írnék most, azokról, amiket én nem hagytam ki első „római vakációm” során.

 Colosseum

„Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is.” – írta Beda Venerabilis angolszász egyházi író erről az építményről.

„Minden út Rómába vezet 7.” - de melyik úton menjünk, ha ott vagyunk és fel szeretnénk fedezni az olasz fővárost?

Róma egyik jelképe, kihagyhatatlan látnivaló a Colosseum, az egyik legrégebbi épület a világon. Korábbi neve Amphiteatrum Flavuim volt, tíz évig épült Titus császár számára, időszámításunk után 70 és 80 között. 

A legelső játék, aminek otthont adott 100 napig tartott, több mint 3000 gladiátor részvételével.

Mai nevét a középkorban a kolosszális méretű Nero-szobor után kapta, amely a közelében állt. A Colosseum ellipszis alakú, négyszintes, több mint 80 bejárattal, alatta két szintet is meg lehet találni. Itt voltak az állatok és a gladiátorok, mielőtt ki küldték őket a porondra. Vagy egymás ellen vagy az állatokkal kellett harcolniuk.

 Az egyik kapuját Halál kapunak is nevezték, mert itt szállították el az elesett gladiátorokat, egészen 435-ig. Ekkor rendezték meg ugyanis az utolsó küzdelmeket.

A nézőtér úgy volt kialakítva, hogy az arénához legközelebb eső részre a császár és udvartartása ülhetett a pábolyba. Az első szinten a szenátorok és a Vesta-szüzek foglalhattak helyet, míg a másodikon a nemesség és onnan távolodva az alacsonyabb rangúak. Az átlag polgárok a harmadik szinten, valamint – e szint fölött pedig a nők és nem jómódúak ülhettek. A gladiátorok sorsáról a közönség dönthetett a közismert hüvelykujj fel- illetve lefordításával, kegyelmet vagy halált szavazhattak meg számukra. 

Az idő során sajnos az építmény megrongálódott két komoly földrengés során, 847-ben, majd 1231-ben, illetve kőrablók is megkárosították.

És most nézzük, hogyan lehet eljutni a legkönnyebben a Colosseumhoz:

A Colosseumot megközelíteni a Metro B vonalon a Colosseo megálló vagy busszal a Termini központi pályaudvarról lehet. Illetve a Vatikántól a 64-es busszal a Piazza Venezia megállóig utazzunk és onnan pár perc séta alatt már ott is vagyunk.

A belépőjegy kombinált a jeggyel – ami a Forum Romanum és a Palatinus Múzeumba is belépésre jogosít – 12 Euro, 18 év alatt ingyenes, 18 és 25 év között pedig 7,5 Euro. Sorban állás helyett érdemes online megvásárolni a jegyet vagy pedig Roma Pass kártyával is bejuthatunk gyorsabban.

„Minden út Rómába vezet 7.” - de melyik úton menjünk, ha ott vagyunk és fel szeretnénk fedezni az olasz fővárost?

Következő állomásunk a híres, közkedvelt Trevi-kút, vagyis a Fontana di Trevi.

A Colosseumtól akár gyalogosan is eljuthatunk a Piazza Fontana di Trevi-hez. A Via dei Fori Imperiali-n sétálva elérünk a Piazza Venezia-hoz, ott pedig forduljunk rá a Via del Corso-ra, haladjunk északra és jobbra tartva a Via delle Muratte-re, aminek a végén kiérünk a térre, a Trevi-kúthoz.

A kút a tér üde színfoltja, ahogy egyre közelebb érünk hozzá, egyre nagyobb lesz a forgatag. Rengeteg árussal találkozhatunk és hallhatjuk, minél közelebb vagyunk a víz csobogását, és érezhetjük átható illatát. 

A barokk szökőkutat a 17. században építette Pietro Bracci, Niccolo Salvi tervei alapján, azóta már többször restaurálták.

A szökőkút három útkereszteződésében épült fel, innen származik megnevezése is (Trivium).

A grandiózus szoborcsoport kút központi alakja a tengeristen Neptunus, aki egy kagyló formájú kocsin áll, elé fogva a tengert szimbolizáló paripák. Az egyik nyugodt, a másik ideges ebben az ábrázolásban, mint a tenger, hol békés, hol vad.

 

A homlokzat domborművei egy legendát mutatnak be, az Acqua Vergine legendáját, amely szerint i. e. 19-ben egy szűz segített a római mérnököknek megtalálni a vízvezetéket tápláló forrást. 

„Minden út Rómába vezet 7.” - de melyik úton menjünk, ha ott vagyunk és fel szeretnénk fedezni az olasz fővárost?

A Trevi-kút Róma egyik legismertebb látnivalója, így nem véletlenül vált a Rómában készült filmek egyik fontos helyszínévé, népszerűsítve ezzel ezt a turistalátványosságot. A Római vakáció, a Three Coins in the Fountain vagy Az édes élet, melynek egyik jelenetét a kútban forgatták Anita Ekberggel és Marcello Mastroianni-val. Utóbbi halálakor lezárták a kutat és fekete lepellel borították be, így tisztelegve a város színésze előtt.

Ne felejtsünk el érmét dobni a kútba, ugyanis a hagyomány szerint, aki a bal válla felett jobb kézzel dobja az mindenképpen visszatér az Örök városba. Személy szerint ki nem hagynám annak a lehetőségét, hogy a tudatalattimban rögzüljön a pillanat, hogyan hajítottam érmét a kútba, tehát fogok még jönni ide. De akad olyan változata is a mendemondának, hogyha két érmét áldozunk fel segít a házastárskeresésben, ha hármat, segíthet a válásban. Mindenki döntse el maga, hogy milyen céllal hajítja be az euróját. Mindenesetre abban biztosak lehetünk, hogy éjjelenként összegyűjtik és a rászorulók megsegítésére fordítják a kb. 3000 eurónyi pénzérmét. 

A legutóbbi felújításnak köszönhetően több mint 100 LED-et szereltek fel, még lenyűgözőbbé varázsolva az éjszakai látványt.

  „Minden út Rómába vezet 7.” - de melyik úton menjünk, ha ott vagyunk és fel szeretnénk fedezni az olasz fővárost?

A következő belvárosi úticélunk gyalogosan a Pantheon, szintén a város egyik leglátogatottabb nevezetessége. Ha visszasétálunk a Corso-ra és irányunk a Piazza Venezia felé néz, forduljunk rá jobbra a Via del Seminario-ra. Akkor bele fogunk „ütközni” a Pantheon épületébe. Időszámításunk előtt építtette Marcus Agrippa, eredetileg minden római Isten tiszteletére. Ma is látható formáját Hadrianus császár építtette 126 körül. 

Ma római katolikus templom, 609-ben szentelte keresztény templommá IV. Bonifác pápa, amelyet Szűz Máriának és a keresztény vértanúknak ajánlott fel, és ekkor lett a neve Santa Maria Rotonda. A pápaság fontos helyszínének tekintették, mégsem volt rendszeres használva. A kupolán található kilenc méter átmérőjű kör alakú nyílás miatt esőzésben és a téli hónapokban alkalmatlanná tette a hívők befogadására.

A 11-12. századtól kezdve ad otthont a Dominica de Rosa nevű szertartásnak, mely során rózsaszirmokat dobnak a templomba a kupola tetejéről, a Szentlélek visszatérését szimbolizálva ezzel.

 Raffaello és két olasz király is a templom sírboltjában nyugszik.

Ezek a nevezetességek gyalogosan is közel vannak egymáshoz, egy napon belül akár mind a hármat meg tudjuk nézni. Útközben pihenésképpen számtalan étterem, kávézó, bár, fagyizó kínál lehetőséget egy Aperol Spritzre vagy igazi olasz eszpresszóra, gelatora, paninora. Amit tudunk iktassunk be közben, hiszen Rómában nem lehet pihenni, ahhoz túl sok mindent nyújt – szerencsére – az Örök város.  „Minden út Rómába vezet 7.” - de melyik úton menjünk, ha ott vagyunk és fel szeretnénk fedezni az olasz fővárost?

Kellemes kikapcsolódást annak, aki készül az olasz fővárosba és annak is, aki nosztalgiázva olvassa írásomat.

Róma az örök város sorozatunk következő állomásához érkeztünk. „Kedvenc városom bőven ellátott kedvenc helyekkel. Mindig azt nyújtja, amire éppen szükségem van. Szépen lassan az lett a hobbim, hogy gyalogosan közlekedve felfedezzem az olyan részeit is, amiket még nem láttam korábban. Ehhez mindig megkaptam a segítséget valamilyen formában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..