Címke: gyerekek

„Alapjáraton nem félek a fogorvostól. Valahogy úgy vagyok vele, hogy amin túl kell esni, azon essünk túl. Na de azért amikor az ember lánya környezetében, minden egyes hasonló örömökben részesült személy, lágy kacajba burkolva kezdi el mesélni, hogy mennyire volt bedagadva, bekékülve az arca, hetekig püréken élt, és ilyen meg olyan nehezen jött helyre, akkor azért szorgos eskütételbe kezd, hogy soha többet nem megy el aludni csak fogmosással!”

Sokan gondolják, hogy vajon mit tud adni egy fogyatékos ember, szülő a gyermekének és mitől fosztja meg az állapota az élettől. Úgy gondolom, hogy minden csak megfelelő szervezés, és ugyanakkor ezerszer több energia kérdése.

Az utóbbi időben a közösségi hálón több kihívás posztját is láthattuk. Ez most kicsit eltér az eddig megszokottól, de mégis hasonló. Palackokba „töltjük” az élményeket, terveket, álmokat és a bakancslistánkat.

Minden országnak megvannak a maga hagyományai az óév búcsúztatására. Ilyenkor fogadalmakat teszünk, igyekszünk magunk mögött hagyni minden rosszat és tiszta lappal kezdeni az új esztendőt.

Ők úgy tudják önmagárért szeretni a nőt amilyen, ahogy van, ez az egyik nagy vonzerejük. Álmaik asszonya lehet büszke, szókimondó, esetlen, infantilis, lényegében bármilyen, de átlagosnak nem mondható, az biztos.

Amikor egyedül vagyunk vagy új, ismeretlen élethelyzetben, akkor olyan tapasztalatokkal leszünk gazdagabbak, amiket soha senki nem vehet el tőlünk, s amikből erőt meríthetünk amikor szükséges. Ha akkor azt meg tudtam csinálni, akkor ez is menni fog!

A gyermekek aranyköpései, életről való bölcselkedéseik, vicces elszólásaik, szójárásaik, mindenki arcára mosolyt csalnak. Mindegy milyen téma, nekik már határozott véleményük van, nagydumások és sokszor felülmúlják a stand up comedy show hangulatát is.

Három gyermek anyukája vagyok. Azt kell mondanom az elmúlt tíz év alatt szoptattam, pelenkáztam, ringattam és néha sírtam eleget. Igazából ami számomra aktuális most az az elválasztás, erről szeretnék írni, de nem akarom a szoptatásos részt sem átugrani egy gondolatjellel csupán.

Ők azok a mindennapi hősök, akik megérdemelnek legalább egy teljes napot az évben, ami csak róluk szól, ha már az év további 364 napjában arra tették fel az életüket, hogy minket tegyenek boldoggá.

Elérkezett a várva várt tavasz, amikor rügyek fakadnak az ágakon és kibújnak az első zöld hajtások az ébredező réteken. Derűs napokra virradunk, a pajzán napsugarak viháncolnak az ablaküvegen.