Téli séta

„Télen mindenki védelmet keres, és egy meleg zugot. Igyekszik bentről figyelni, a jéghideg hótakarót.” Szerzőnk, Tisóczki Aliz novellája.

0
177
Tisóczki Aliz: Téli séta
Nagyokat lépett a hóban. A délutáni fényben csak úgy szikrázik körülötte, ahogy a pelyhek felszállnak és visszaesnek. A zúzmarás fákra vetődik a tekintete. Szebbek, bármilyen rájuk aggatott dísznél. A természet tökéletes munkája. Az ágakon nem volt már levél, csak a hófehér kristályokból épült fehér csoda.

 A hátizsákja húzza a vállát, de vidáman lépdel előre a kis ösvényen. Az idén nem ez az első útja az erdőbe, de a mai a legmeghittebb. A többi évszak mennyire más arcát mutatja. Az erdő nem csak színes, de hangos is. Madarak vitatkoznak. Mókusok kergetőznek a fákon. Tele a környék neszekkel és illatokkal.

Télen mindenki védelmet keres, és egy meleg zugot. Igyekszik bentről figyelni, a jéghideg hótakarót.

Tisóczki Aliz: Téli séta De, ma ez a séta milyen jól esik. A kristálytiszta kék ég csak még jobban megszépíti a tájat. Egy tisztáshoz ér, leteszi a táskáját, és megpihen egy percre. Aztán előszedi az első csomagot. Körbejárja a fákat és kiaggatja a zsíros magvakkal teli madáreledel gombócokat, és néhány marék magvat szór szét a tövükbe, ahol nincs hó és könnyű felszedegetni.

 Nem sokáig időzik. Tudja, hogy apró szemek figyelik minden mozdulatát és szeretné, ha minél előbb örömüket lelhetnék az ételben. Folytatja az útját, egyik tisztástól a másikig, amíg a táska teljesen kiürül.  Már csak a termosza pihen az egyik oldalzsebben. Előveszi és nagyot kortyol a teából. Azután elindul hazafelé, és magában minden kis barátjának a legjobbakat kívánja. Nem csak ezen a gyönyörű, fehér, havas napon, hanem a többi zordon is. Tisóczki Aliz: Téli séta

Mert messze van még a tavasz, ameddig az erdő újra megtelik a sarjadó új élettel.  Ahogy figyeli a lába előtt a fehér havat, feltűnnek az apró lábnyomok. Amiket olyan könnyű nem észre venni. Ilyenkor, ha mi megyünk az ő otthonukba, megérdemlik, hogy tisztelettel bánjunk velük.

   Nagyokat lép a hóban, és még egyszer elgyönyörködik a természetben, amit azért kaptunk, hogy vigyázzunk rá.

FORRÁS1000 Words Magazine author: Tisóczki Aliz | Pictures credit: Pixabay
Előző cikkSzerencsehozó újévi ételek és hagyományok
Következő cikkEgy új élet kezdete Olaszországban – Aurora különös története 2. rész
Bemutatkozás A nevem Tisóczki Aliz. Ha magamra gondolok az első, ami eszembe jut, az a kíváncsiság. A válaszok pedig jöhetnek bárhonnét. Iskolákból, könyvekből, barátoktól. Több munkában is kipróbáltam magam, de úgy érzem, hogy a mostani már marad. Klinikai fogászati higiénikus vagyok. Ha bármilyen kérdésed van fogápolásról ne habozz. Imádok olvasni. Innen már csak egy lépés volt az írás. Hat éves voltam, épp, hogy csak ismerkedtünk a betűkkel, amikor az első önálló versike megszületett a fejemben, Azóta is szívesen írok mindenféléről, ami fontos, érdekes, vagy megnyugtató számomra. Érdekel a történelem. De nem a politikai, hanem az összes többi. Például az ételek története. Ezzel kapcsolatban évekig blogot vezettem, hogy más is elolvashassa milyen különleges anekdotákra bukkantam. Szeretek főzni, de amikor az ételekre gondolok nem egy recept listáját látom magam előtt, hanem egy emléket. Kinek készítettem, hol ettem és mikor. Vagy egy világot, amit köréje képzelek. Ebből az egyvelegből születnek a gasztró novelláim. Ha olvasod az írásaimat, talán egy szeletet meglátsz belőlem is. Köszönöm, hogy itt vagy. Aliz https://1000wordsmagazine.com

Leave a Review

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.