Nyugodtabb percek, boldogabb élet… de hogyan?

Stressz, mint népbetegség vagy korunk csendes és lassú gyilkosa… Oly természetességgel és oly gyakran emlegetjük, mintha csak egy megfázásról beszélnénk. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni és egy legyintéssel letudni! Tanuld meg kezelni! A következő cikksorozatomban néhány egyszerű, de hatékony stresszkezelő technikát szeretnék megismertetni veled, ami megváltoztathatja az életed. Szerzőnk, Tóth D. Judit írása.

0
1427
Nyugodtabb percek, boldogabb élet… de hogyan?

E

gy elhatalmasodó rossz érzés, ami felemészti az energiádat, megakadályozza, hogy reálisan gondolkodj, amitől nem tudsz aludni vagy időnként pánikba esel… ismerős igaz? Ehhez hasonlókat élünk át, mikor szorongunk valami miatt. Életünk és szervezetünk rendje kibillen, majd sokféle, egyénenként különböző tüneteket produkálhat – ki nem él át hasonlókat mai felgyorsult világunkban? 

„A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre…” Selye János

Csak egy kis „tudomány”: a stressz eredetileg egyszerre jelentette a szervezetre ható külső körülményeket és az e hatásokra bekövetkezett testi változásokat. Manapság a kiváltó eseményt stresszforrásnak, a szervezet válaszát pedig stresszreakciónak hívjuk. Pontos jelentését valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, amit a negatív hatásra vagy hatásokra ad válaszul a szervezet. Ez a folyamatosan fennálló stressz pedig komoly egészségkárosodást okozhat, hisz gyengíti a szervezet ellenálló képességét.

Nyugodtabb percek, boldogabb élet… de hogyan?

Rengeteg dolog okozhat stresszt, felgyorsult életvitelünknek köszönhetően a mindennapi apró eseményektől egészen a hatalmas, nagyszámú embert érintő komoly katasztrófákig, balesetekig. Költözés, állásváltoztatás, házasság, veszteségek, traumatikus események, betegségek, bármilyen nem várt, befolyásolhatatlan vagy számunkra kihívást jelentő események. A probléma ott kezdődik, hogy nem csak a súlyos stresszhatások fokozzák a testi és lelki megbetegedések vagy az idő előtti halálozás kockázatát, hanem az enyhébb, de tartósan fennálló, mindennapi stresszhelyzetek is. Például: állandó stressz a munkába járás, a tömegközlekedés és a dugók miatti feszültség kapcsán, vagy egy szomszéddal való rossz viszony.

Tulajdonképpen minden stresszt okoz, minden, ami kibillent a nyugalmadból, ami felzaklat, ingerültté, türelmetlenné tesz.

Azonban mindannyian másként reagálunk ugyanabban a stresszhelyzetben. Tehát nem a szituációtól függ a szervezetünk reakciója, hanem a stressztűrő képességünktől. Ezt befolyásolhatják örökölt, genetikus vagy tanult, akár gyermekkorodból hozott reakciók, múltbéli tapasztalatok. Illetve az abban a pillanatban lévő aktuális lelki állapotunk, hiszen mikor eleve stresszesek vagyunk, sokkal könnyebben „elgurul a gyógyszer”, vagyis még feszültebbé, még idegesebbé válhatunk.

Mit okozhat a folyamatos, hosszan fennálló stressz? – a teljesség igénye nélkül „vedd végre komolyan” felsorolás következik: rossz közérzet, fáradtság, alvászavar, szórakozottság és feledékenység, fokozott vagy csökkent étvágy, ebből következésképp elhízás vagy kóros soványság, döntéshozatali nehézségek, szorongás, agresszivitás, pánikrohamok, esetleg pánikbetegség, depresszió, szenvedélybetegségekre való fokozott hajlam (alkohol, drogok), súlyosabb esetekben öngyilkosság, a szervezet csökkent ellenálló képessége, legyengült immunrendszer, fejfájás, fülzúgás, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések, szívinfarktus, allergia, bőrkiütések, ekcéma, pikkelysömör, herpesz, hajhullás, emésztési zavarok, hasmenés, székrekedés, hányinger, gyomorégés, gyomorfájás, gyakori puffadás, gyomorfekély, gyakori vizelési inger, hát- és ízületi fájdalom, reuma, magas vércukorszint, hormonproblémák, menstruációs problémák stb.

A stresszes időszakokban a figyelmetlenségből bekövetkező balesetekről nem is beszélve.

Nyugodtabb percek, boldogabb élet… de hogyan?

Igazából bármi bajod van az első, ami eszedbe juthat és érdemes rajta elgondolkodni, az a stressz, hisz a lelki bajokat a test tükrözi.

A fentebbi felsorolás nekem épp elég meggyőző, hogy miért is érdemes a stressz és a feszültség kérdésével foglalkozni. Azonban, ha nem tudnám ezeket, akkor is: nem lenne jobb kevesebb idegeskedéssel, morgolódással, több mosolygással, boldogabban élni az életünk? A titok a gondolkodásmódunkban rejlik, hiszen gondolataink határozzák meg a viselkedésünk. A viselkedésünk pedig azt, hogyan reagáljuk le a stresszhelyzeteket.

Van egy jó hírem: a gondolataink meg tudjuk változtatni. Nem könnyű, de tanulható.

Mielőtt rátérnék az első technikára, előtte még annyit azért mindenképp szóvá tennék, hogy bizonyos helyzetekben érdemes elgondolkodni, hogy tulajdonképpen mi is az, ami valójában a feszültséget okozza. Mi is az igazi stresszforrás. Tényleg az általunk problémának vélt dolog miatt idegeskedünk, vagy ez már csak egy következménye az egyébként fennálló, felborult lelki állapotunknak. (A férjemnél általában kell egy óra mire megfejtem miért feszült, ideges igazából, vagyis stresszes… nem is tudom hozzá kell-e nagyobb türelem vagy a gyermekünkhöz.)

Az anyuka, aki munkahelyi problémákkal küzd, kevesebb türelemmel lehet családja felé. Egy kevésbé zökkenőmentes hétvége és a lakás háborús övezetnek nyilvánítása után feszült és ideges lehet a gyerekei és a kutya szófogadatlansága, a férje nemtörődömsége, a rá váró házimunka miatt. Lehet egy másik helyzetben ő maga is csak mosolyogna és jót nevetne azon a helyzeten, de jelenleg, mikor arra gondol, hogy hétfő reggel munkába kell mennie – abba a munkába, amitől már gyomorgörcse és rosszulléte van vasárnap délután, – csak azt érzi fel tudna robbanni. Ehhez hasonló esetekben hiába fogja bármelyik stresszkezelési technikát alkalmazni – amíg nem jön rá a valós okra -, ezek csak „tűzoltásra” lesznek alkalmasak, hosszútávon nem hoznak tartós eredményt.

Mit jelent kevesebb stresszel élni? Lelki nyugalmat.

Nyugodtabb percek, boldogabb élet… de hogyan?

Az orvostudomány és a pszichológia terén végzett kutatások is azt igazolják, hogy a lelki nyugalom és az egészség között összefüggés van. A betegségek 80-90% amelyektől az emberi szervezet szenved – beleértve azokat az okokat is, ami miatt idő előtt halunk meg -, összefügg a megbomlott lelki nyugalommal. A pszichoszomatika azon a felfedezésen alapul, hogy a psziché, vagyis a lélek betegíti meg a „szómát”, vagyis a testet. Így tehát minél teljesebb lelki nyugalomra teszünk szert, annál jobb egészségi állapotnak örvendhetünk.

Az első technika, amit szeretnék megismertetni veletek a FILÉ. 

Négy kérdés csupán – a helyzet „kifilézésére”, hogy át tudjuk gondolni a helyzetet, közben megnyugodni és a következő lépéseket megtervezni. Gondoljuk át a stresszhelyzet objektív tényeit, tegyük fel és válaszoljuk meg magunknak a következő kérdéseket:

  • F, mint fontos? Fontos az a probléma vagy helyzet, ami feszültséget okoz? Igazán fontos az a dolog számomra? – erre még általában igen a válasz, hisz, ha nem lenne, akkor nem okozna fejtörést, stresszt.
  • I, mint indokolt? Indokoltak az érzéseim? Indokolt, hogy így érzem magam? – gondold át a valós helyzetet, vizsgáld meg a gondolataid, érzéseid. De ne feledd: tartsd végig szem előtt az objektív tényeket. Itt könnyen kiderülhet, hogy mégsem az a valós probléma, amit annak hiszel, és más a feszültség forrása. Bármire is jössz rá – amennyiben igen a válasz erre a kérdésre -, folytasd a következővel.
  • L, mint lehet? Lehet-e bármit tenni, lehetséges-e a kiváltó okot pozitívan befolyásolni? Képes vagyok bármit tenni ez ügyben? Megváltoztatható-e a helyzet jó irányba, számomra kedvező irányba?
  • É, mint érdemes? Érdemes tennem valamit? Megéri a fáradozást, a befektetett energiát?

Amennyiben nem lehet vagy érdemes tenni valamit a kiváltó ok és a stressz ellen, és a közérzetünk mégsem javult ezek felismerése után sem, szükséges további feszültség levezető technikákat alkalmazni – ezekről a későbbiekben olvashattok.

Nyugodtabb percek, boldogabb élet… de hogyan?

Azonban, ha mind a négy kérdésre igennel válaszoltunk magunknak, akkor ott valamit cselekednünk kell! Már csak az a kérdés, hogy most vagy máskor? Ha pedig máskor, akkor mikor?

Így a megoldásra koncentrálunk és arra, hogyan változtassuk meg a helyzetet pozitív irányba. Ha cselekvési tervet állítunk fel és határidőket saját magunk számára, sokkal hamarabb érhetünk el változást. Ha elég egy pár perc az első lépéshez, akkor ott, abban a pillanatban tegyük is meg. Ne halogassuk, mert az csak további stresszhez vezet és pont az ellenkező eredményt érjük el, mint amit szeretnénk. Viszont, ha rögtön cselekszünk, az máris egy elégedettebb, nyugodtabb állapothoz vezet, hisz tudod: már megtetted az első lépéseket az ügyben.

A technika egyaránt alkalmazható hirtelen jött feszültség esetén (váratlan kellemetlen élethelyzetek, kisebb balesetek esetén, például: kiborult reggeli kávé, forgalmi dugó, ugyan be nem következett, de „majdnem megtörtént” balesetekre), ahogyan a hosszan fennálló, régóta nyomasztó problémákra is megoldást találhatsz. Ne felejtsétek hát felhasználni!

Folytatás hamarosan. Addig is nyugodtabb perceket, ezáltal boldogabb életet Nektek!

 A szerző facebook oldala: https://www.facebook.com/happyendcoaching/

felhasznált irodalom: Brian Tracy – Főnix szeminárium; Polgár Lili – kezdő coach tanfolyam

Igazából bármi bajod van, - az első, ami eszedbe juthat és érdemes rajta elgondolkodni az a stressz - hisz a lelki bajokat a test tükrözi. 
Van egy jó hírem: a gondolatainkat meg tudjuk változtatni. Nem könnyű, de tanulható.
Előző cikkHibák, amiket elkövettem
Következő cikkVers mindenkinek – Aranyhaj
Tóth D. Judit
Egy bemutatkozás sosem egyszerű, hisz annyi mindent szeretnék megosztani veletek – na de ezekről majd a cikkekben. Tehát, hogy ki lennék én? Egy borsodi lány, aki elindult a nagy világba, hogy valóra váltsa az álmait, harmincon felül még mindig hisz a mesékben és mindenkit meg is akar győzni azok létezéséről, nem mellesleg anyuka és feleség - minden más csak ezek után. Sok fejezeten túl vagyok már a saját történetemben. Voltak csodásak, jobbak, rosszabbak, könnyebbek és igazán nehezek is, de minden egyes rész jobbá, erősebbé, többé tett. Mi érdekel a legjobban? A nagy betűs ÉLET, a boldogság, az érzelmek, az önismeret, az önmegvalósítás, a „miért?” -ek és a „hogyan?” -ok. Hiszem, hogy az élet maga a csoda, és minden egyes nap ajándék. Egy nagy probléma van csupán, hogy nem kaptunk hozzá használati utasítást! Ennek lapjait keresgetem az elmúlt években elsősorban férjem és kisfiam, illetve saját magam nagy örömére, hisz minden megismert rész után változik valami, boldogabb és szebb lesz, vagy egyszerűbb és könnyebb. Ezekről olvashattok cikkeimben is, időnként könnyebb, időnként pedig belenyúlós, nehezebb témákkal. Remélem segítenek megtalálni és felismerni a saját „használati utasítások a boldog élethez” kiadványotok lapjait. Sok sikert és kitartást kívánok hozzá!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..