Egyik legenda szerint Arthur Wellesley, Wellington hercege szerette nagyon a mustárt, gombát, meg a bélszínt és ebből a kombinációból készült el az első Wellington szelet.
A másik történetben a fényesre suvickolt lovagló csizmáról, a Wellington csizmáról kapta a nevét az étel, mert amikor készre sütjük, ugyanilyen szép és fényes a felülete.
A vegan ünnepi asztalok sztárja ez az étel az utóbbi néhány évben. Még pedig joggal, mert nagyon finom. Egy tepsi sült zöldséggel és barna szósszal királyi lakomát rittyenthetünk belőle.
Az elkészítése pedig:
Egy bögre lencsét megmostam és megfőztem sós vízben. Egy hagymát felkockáztam, üvegesre pirítottam, majd beledobta a zöldségeket. Egy répát, egy zeller szárat, pár szem kisebb krumplit, néhány gombát apróra kockáztam és a hagymán megpároltam. Sóval, borssal, leveskockával, egy fél konzervparadicsommal, babérlevéllel és köménnyel fűszereztem. Belekevertem a lencsét ragasztónak és hagytam kihűlni.
Innentől felgyorsultak az események, mert kész levelestésztát használtam. Ebbe töltöttem a zöldség ragut. Alaposan becsomagoltam, a lelógó szélekből dekorációt készítettem a tetejére és pirosra sütöttem 180 fokon.
Mellé téli zöldségeket sütöttem egy másik tepsiben.
Egy szelet Wellington, a sült zöldségek, bármelyik kedvenc szószunk hozzá és egy angol lakomán érezhetjük magunkat.
Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek. Aliz
